A válasz nem, de nem azért, amiért gondolnátok. A munkaerőpiac alakulása bonyolultabb, mint hogy egy adóval vissza lehessen rendezni az egészet.
(fotó: AFP PHOTO / Bertrand GUAY)
Azzal, hogy Benoit Hamon sikerrel vette a francia szocialista párti jelöltállítás első fordulóját, nagyon érdekes dolog történt. Hirtelen az elnökjelölti vitában megjelentek olyan ötletek, mint a marihuána legalizációja, az általános alapjövedelem és a termelő robotokra kivetett adó.
Az adót Hamon korábban is említette, de mégse mindegy, hogy európai szinten közepesen ismert politikusként vagy a szocialisták jelöltjeként beszél róla. Annyira más, hogy a Bloomberg európai tudósítója, Leonyid Bersidszki írt is egy véleménycikket arról, miért borzasztóak Hamon ötletei.
Soknak tűnik a 750 euró, de nem az
A 750 eurós alapjövedelemmel az a baja az újságírónak, hogy mélyen a francia létminimum alatt található. Tehát nem olyan összeg, amivel el lehet élni, míg az ember megfelelő munkát talál, elvégez egy jobb munka megszerzéséhez szükséges képzést, vagy nem fizetett, de a társadalom számára értékes dolgokat végez. Másrészt viszont az alapjövedelem sokba kerülne az országnak, így új adók szükségesek, hogy legyen fedezete az ötletnek. Ezek egyike a robotadó.
Bersidszki szerint az új adókkal lehetővé tett alapjövedelem nem feltétlenül elvetendő. A finnek többsége például támogatja, ezért is lehet, hogy ott zajlik az egyik alapjövedelem tesztprojekt éppen. Más kérdés, hogy munka nélkül maradt mobilipari mérnököket próbálnak visszaterelni a munkába vele, nem pedig kevésbé piacképes tudással rendelkező embereket.
Szolgáltatószektor vagy munkanélküliség
Az újságíró egy több egyetemről összejött kutatócsoport kutatása szerint 1979-ben még a munkaképes korúak 40,5 százaléka dolgozott valamilyen rutinszerű cselekvést igénylő munkahelyen. A kategóriába a targoncás és a titkár is beletartozik. Ez az arány 2014-re 31,2 százalékra esett. A gondolkodást is igénylő, rutinszerű munkák esetében egy hajszálnyival kisebb a csökkenés, de nem jelentős az eltérés. Ugyanebben az időszakban valamivel nőtt a nem rutinszerű manuális és gondolkodást igénylő munkahelyek száma. A munkahelyüket elvesztők a szolgáltatószektorba mentek át vagy munkanélkülivé váltak.
Az automatizálás viszont csak az egyik eleme egy bonyolult egyenletnek. Emiatt viszont nem elég a robotok alkalmazásának árát emelni, az nem gátolja meg az automatizálás. A kutatócsoport arra jutott, hogy az oktatás megdrágítása, protekcionista importpolitika és a társadalmi védőháló gyengítése kell ahhoz, hogy a rutinmunkák megmaradjanak. Ezt az árat viszont nem éri meg megfizetni, bár Amerikában Trump elnök mintha pont ezen dolgozna.
Furcsa, sötét jövőt vetít előre a szakértő
Hamon robotadós ötlete tehát azért nem jó, mert a többi eszköz akkor sem állna rendelkezésére baloldali politikusként, ha esetleg élni akarna velük. Így a terv kimenetele az lenne, hogy a francia vállalatok hátrányba kerülnének, a munkahelyek nem maradnának meg, az embereknek pedig létminimum alatti alapjövedelemből kellene élniük.
Bersidszki szerint a nem rutinszerű, kézműves munkák számának emelkedése és a szolgáltatószektorbeli lehetőségek bővülése lehetne a megoldás. Azaz megint nem váltottuk meg a világot, de legalább egy elsőre egyszerűnek tűnő megoldásról kiderült, hogy csak problémákat okozna.
Szólj hozzá