A Kínából kitoltott bányászok jelentős része települt át az olcsó, de szennyező kazah szénerőművek mellé. Nem volt jó ötlet.

Fotó: Алексей Тараканов CC-BY-SA

Történészprofesszorok és politikai elemzők egy komolyabb kommandójára lesz szükség ahhoz, hogy kimondják, mi van most éppen Kazahsztánban. Mármint forradalom, polgárháború vagy orosz befolyásszerzési kísérlet. Esetleg a fentiek mindegyike egyszerre. Egészen biztos viszont, hogy stabil, közműveket működtetni képes állam és nyugodtan működő társadalom nincsen.

A fentieknek nem sok következménye lenne a fintech világára normális esetben. A magyar-kazah kapcsolatok fogalmazzunk úgy, hogy nem meghatározóak. Az európai gazdaság sem attól függ, hogy milyen alkut tud kötni Almatival. Van viszont a pénzügynek egy olyan rétege, amely miatt Kazahsztán mégis tényező.

A kriptóbányászáshoz nagy mennyiségű és olcsó energiára van szükség. A bányászok korábban Kínába települtek, de ezt a kínai kommunista párt megelégelte, és a kriptók használatával együtt betiltotta a bányászatot is. Az olcsó kínai erőművek mellől a hasonlóan olcsó, akkor stabilabbnak tűnő Kazahsztánba települtek át nagyon nagy bányászfarmok. Igaz ugyan, hogy a kazah energiamix nagy részét szénből fedezik, amit bányászatra használni a legjobb indulattal is visszatetsző, hiszen a szénerőművek rendkívül szennyezőek, de ez a kriptós ipart nem hatotta meg.

Forradalom miatt a bányászás elmarad

A hét elején a megnövelt – korábban hatósági áras volt – benzinárak miatt kitörő zavargások miatt azonban Kazahsztánban elbizonytalanodott a bányászfarmok sorsa. A kormány előbb leállította az internetet, amit egy kevés külföldi bejövő kapcsolattal rendelkező országban meg lehet tenni. Ezzel azonban a bányák is megálltak. A forgalomban lévő, a University of Cambridge által készített felmérés szerint a világ bányászkapacitásának 22 százaléka üzemel Kazahsztánban.

A kapacitás kiesésére nem csak a bitcoin árfolyama, hanem a többi kriptó árfolyama is eséssel reagált. Az árfolyam azóta sem állt vissza a megelőző szintre, az egy héttel korábbihoz képest tíz százalékkal kevesebbért lehet bitcoint venni vagy eladni.

Nagyhatalmak játéka zajlik

A helyzetet érdekessé teszi, hogy korábban Kína próbálta a befolyási zónájához csatolni Kazahsztánt, ám ez a mostani történések fényében kevésbé mondható sikeresnek. Nem mintha a Kínához való közeledéssel jól járnának a Kazahsztánt választó bányászok. A mai hírek alapján azonban orosz csapatok érkeztek az országba “békefenntartónak”. Várhatóan az új rezsim is Moszkvához húz majd. Ugyanakkor az orosz jegybank is a kriptók szigorú szabályozása mellett van.


Ha tetszett a cikk:

és kövess minket a Facebookon!



Szólj hozzá

Vélemény, hozzászólás?