Milyen a magyar piac, mennyire nyitottak a jogászok?
A hazai jogi szakma még kevésbé nyitott az innovációra. A Wolters Kluwer azonban egy nagyon nagy nemzetközi vállalat, mi a cégnél dolgozunk nemzetközi projekteken is. A magyar WK régió szempontjából a csehekkel, szlovákokkal és németekkel van egy csoportban, végzünk régiós fejlesztéseket. A jogi divízió szintjén az olasz, spanyol vagy francia jogi piacokra is dolgozunk. Ezekben az országokban jogászból és felhasználóból is több van, és más a nyitottságuk is a digitális megoldások és a jogi innováció felé. A közös fejlesztések eredményeit és tapasztalatait természetesen becsatornázzuk a hazai piacra, így a magyar jogászok is megismerhetik ezeket.
Mi most az a technológia, amit még el lehet adni a magyar piacon?
Az alapvető, hogy a Jogtárat, ami egy szakértői adatbázis, egy jogi kutató szolgáltatás, el lehet adni. A Jogtár már több mint 25 éve a piacon van, és folyamatosan fejlődik az idők során.
Nagy lépés volt, hogy Complex CD Jogtárból elmozduljunk az online szolgáltatás világába, s ezt, a magyar jogi szolgáltatások piacán az elsők között, már évekkel ezelőtt megléptük. A technológia adaptálása azonban időigényes, az látható, hogy a koronavírus-járvány ezen lendített, nagy lökést adott a digitalizációnak és az online szolgáltatásokra való átállásnak. Mindenhol, ahol lehetőséget tudtak teremteni az otthoni munkavégzésre megérezték, hogy fontos, hogy a kollégák elérjék a jogi adatbázist.
Mit gondolsz, mik a következő trendek, amik elérik Magyarországot?
Célunk a változásfigyeltetés területén értékes szolgáltatást nyújtani, ez szerintem lényeges irány. A magyar jogi környezet változása olyan szintű, hogy ez a probléma megkerülhetetlen. A Covid alatt elfogadott eltérően alkalmazandó jogszabályok esetében pedig különösen ez volt a helyzet.
A jogszabályi megfelelést és jogi munkafolyamatokat támogató eszközökkel is igyekszünk piacra lépni. Erre a területre szokták az egyszerre nagyon sok mindent jelentő compliance szót használni. Erre fejlesztünk szoftvert, ami nem csak a jogászok életét könnyíti meg. Szerintem sikeres lesz, mert megkerülhetetlen lesz a terület.
A szakértő megoldásaink mellett kiemelném azonban, hogy a mindenki által használt Wordhöz is van olyan beépülő támogató eszközünk, amelynek a lehetőségeit még nem használják ki.
Amerikai filmeken növünk fel, ott már a világ összes technológiáját bevetik. A Férjem védelmében tele van számítógépekkel.
AZ USA-ban teljesen más a jogrendszer, precedensjog van és már évek óta komoly szövegbányászati eszközökkel dolgoznak. Nálunk az elmúlt szűk másfél évben kerültek fokozottan fókuszba a döntvények a korlátozott precedensrendszer bevezetése kapcsán, ami miatt mi is több erőforrást vetünk be a döntvénykeresés fejlesztése és a döntvények feldolgozása területén, de Magyarországon erősen más a jogi környezet, mint Amerikában. A termékfejlesztés során azonban mindig arra is tekintünk, ami ott van, vagy volt, akár tíz évvel ezelőtt, hisz tapasztalatunk szerint az Európában is meg fog jelenni. Hasznos továbbá más iparágak fejlesztésein is rajta tartanunk a szemünket, azok a trendek, amelyek a felhasználóinkat az életük más területén megérintik (online vásárlás, aláírás, kereső és ajánló eszközök, intelligens asszisztensek stb.) a szakmai életükben is elvárásként fogalmazódhatnak meg.
Egyre több adatot állítanak elő a jogászok digitálisan, lassan eljutnak oda, hogy ez áttekinthetetlen, ha nem kezelik ügykezelő rendszerekben. Ilyet is szolgáltatunk ügyvédi irodáknak és jogtanácsosoknak egyaránt. Ezekkel az eszközökkel listázható, hogy egy ügyfélhez milyen adatok, milyen iratok tartoznak, ide integrálni lehet a változáskezelést úgy, hogy a rendszer szól, hogy változott a vonatkozó jogszabály. Ennek van jövője. Én egyébként is harcos optimista vagyok. Hiszek abban, hogy a technológia adta lehetőségeket egyre több jogász kolléga ismeri és érti meg.
Ezek még desktop megoldások lesznek vagy a felhősek?
Ezzel kapcsolatban is konzervatív a magyar piac. Éppen a napokban volt egy innovációs tájékoztatónk cégen belül, amin a fő stratégiai vezetőnk beszélt arról, hogy az irány a felhős szolgáltatások felé mutat. Az ügyfeleket edukálni kell információbiztonságról, megnyugtatni, hogy megfelelő helyen tárolódnak az adataik. De nem a desktop az irány.
Meg kell értetni például azt is, hogy ha a Google Docs-ban vagy Google Drive-on dolgoznak, ami szintén felhő alapú szolgáltatás, ezáltal a világ bármely pontján lévő szerveren futhat, az nem feltétlenül biztonságos. A mi szervereink Magyarországon vannak, kiemelten biztonságos környezetben. Van saját felhőnk is, ami Németországban van. Ezekről a technológiai megoldásokról, azok jelentőségéről is tanítani kell a felhasználókat. A jogi innováció nagyon nagy része, hogy beszéljünk arról, hogy ezek a megoldások tényleg működnek, tényleg biztonságosak és időt spórolnak. Nehéz ennek fórumot találni.
Van olyan hely vagy felület, ami biztosan működik?
A kreditpontos rendszerrel szerencsénk van. Elvárás a jogtanácsosokkal, ügyvédekkel szemben, hogy frissen tartsák a tudásukat. Erre több vállalkozás reagált, széles a képzési kínálat, számos képzés – így a mi képzéseink közül is több – ingyen is elérhető. Véleményem szerint ez hosszútávon nagyon hasznos lesz. A jogászok az elméleti önképzés mellett elsajátíthatják a jogi adatbázisban keresés legjobb módszereit, megismerhetik az ügykezelő rendszereket vagy akár az elektronikus dokumentum aláírást, nyomtatványkitöltést, tájékozódhatnak az IT biztonsági kérdésekről is.
Mi a trend Európában?
A személyre szabott változásfigyelés az egyik ilyen terület. Ez felvet kérdéseket is, például, hogy a felhasználó hajlandó-e maga személyre szabni a szolgáltatást, amivel adatot szolgáltat, vagy beleegyezik-e abba, hogy mi a felhasználási szokásait elemezve testre szabjuk neki a szolgáltatást. Sokan a magánéletükben is használnak olyan alkalmazásokat, amik nagyon sokat tudnak róluk. Ezek egyértelmű előnyei és a velük kapcsolatos aggályok megjelennek a szakmai alkalmazások tekintetében is.
Az integrációk nagyon nagy trend, az ún. digitális munkaterület kialakítása. A cél, hogy ne kelljen felületet váltani munka közben. A jogi adatbázisból a felhasználó gördülékenyen tudjon átmenni az ügykezelőbe, e-mailbe, céginformációba és ezek legyenek intergrálva például a Microsoft megoldásaival. Például a rendszer keresője képes legyen egyszerre több helyen keresni, legyen szó a jogi adatbázisról vagy az Outlookról. Esetleg egy ügy leírásánál a rendszer már ajánljon kapcsolódó jogszabályhelyeket és hasonló esetket. Nagyon érdekes megoldásokat lehet elképzelni.
A Google mostanában jelentette meg a Workspace nevű fejlesztését, ők is integrálni tervezik a munkafolyamatokat.
Az ügyfeleink jelzéseiből és akár a saját személyes tapasztalatainkból indulunk ki ebben is. Én sem tudom már, hogy most a Teams chatben, az Outlookban vagy egy Sharepoint linken van a dokumentum, amit megosztottak velem. Ha egy keresővel megtalálhatom, az jó kezdés. A dokumentumokkal kapcsolatos metaadatokra épülhet analitika, akár predikció. Például döntvénykeresésnél az is megmutatható lehet, hogy hasonló keresetek esetében a Kecskeméti Törvényszéken ennél a bírónál ilyen ítéletek szoktak születni. Ezt a végletekig lehet finomítani, csak adat kell hozzá, big data.
Ez mesterséges intelligenciás, gépi tanulásos feladat?
Igen, és bár a magyar döntvényadatbázison nem csináltuk még meg, de egy német és lengyel adatbázissal már elkészítettük. Ott gépi tanulással dolgoztattuk fel az adatbázist. Ha átgondoltan kialakítjuk a fejlesztés elején a knowledge model-t, majd feltanítjuk a rendszert egy mintaadatbázison, utána a megfelelő algoritmus a többit már képes önállóan feldolgozni. És tud mutatni például olyan találatokat, hogy hasonló tényállásnál vagy hasonló jogalapú ügyeknél hány dőlt el pro vagy kontra. Azaz mélyebb összefüggések előhívására is alkalmazható, az ügyvéd adott ügybéli stratégiájának kialakítását is támogathatja.
Egy-egy ilyen fejesztésnek nagyon komoly következményei lehetnek. Megjósolhatóvá válnak a bírói döntések.
Valóban, emiatt Franciaországban a közelmúltban megtiltották a bírák döntéseinek bizonyos típusú elemzését, hogy korlátozzák a peres felek általi ún. „forum shopping”-ot. A bírák kiléte már nem használható szakmai gyakorlatuk értékelésében, elemzésében, összehasonlításában vagy előrejelzésében. Az USA-ban viszont ez megengedett. Olyan szinten, hogy akár egy bíró jellemző szófordulatait is tudják ajánlani, ami a keresetbe illesztve pszichológiailag állítólag kedvezően befolyásolhatja a döntést.
Körbelőttünk egy halom technológiai kérdést, de egy dolog nem derült ki nekem. Pontosan mit csinál egy innovációs vezető?
A pozícióm teljes neve innovációs és tartalomfejlesztési igazgató. Ez egy nagyon jó hibrid szerep, élvezem.
Mi a Wolters Kluwernél információt szolgáltatunk, de az információ, a tartalom sem az jelenti már, mint régen, már nem csak a jogi szakkönyveket. Természetesen kellenek a könyvek is, hiszen vannak felhasználók, akik papíron jobban szeretnek tájékozódni és a szép kiadvány az irodában a polcon is nagyon jól mutat. De keresni már nem lehet annyira hatékonyan a változékony, egyre terjedelmesebb és komplexebb jogszabályokban és a hozzájuk kapcsolódó kommentárokban (gondoljunk csak a Ptk. nyolc könyvére és a nagykommentár három kötetére). Ehhez már adatbázis, digitális formátumúra fejlesztett tartalom kell.
Nagyon élvezem a munkámban, annak a felderítését, hogy mit csinálnak az ügyfeleink, a jogászok a munkájuk során. Erre több módszer van, például ügyfélinterjúkat lehet végezni, és nagy örömömre szolgál, hogy még a Covid alatt is tudtuk ezeket folytatni, online eszközökkel. Az információgyűjtés után pedig azokat a prototípusokat használjuk, arra fejlesztünk, amiket a felhasználók visszaigazoltak.
Én csinálni szeretem a dolgokat, nem csak beszélni róluk, és a WK-nál van lehetőségem bekapcsolódni a nemzetközi fejlesztésekbe is. Az egyik része a feladatomnak a magyar érdekek képviselete, hogy be tudjuk hozni erre a piacra a közösen létrehozott innovatív dolgokat.
Szólj hozzá