A papírmentes iroda ötlete kétszer is megszületett, de még mindig nem értük el. Soha nem voltunk azonban ennyire közel a célhoz.

A papírmentes iroda ötlete kétszer is megszületett, de még mindig nem értük el. Soha nem voltunk azonban ennyire közel a célhoz.

(Fotó: Ryan Fung // CC-BY-SA)
(Fotó: Ryan Fung // CC-BY-SA)

A fehérgalléros munka és a technológia történetét is meg lehet írni csak az irodák képei alapján. Nem lenne teljes körű a történet, a menedzsment módszerek változásai nem látszanak a képeken. De az eszközök, a tér szerkezete árulkodik. Elég megnézni a lenti képet, ami nem a pokol egy bugyrát ábrázolja, hanem a hatalmas, kis kuckókra osztott iroda egy extrém példáját. Ugye, hogy elég ránézni az alaprajzra ahhoz, hogy az életkedvünk is elmenjen?

Sea-of-cubicles-2

A papírmentesség ötlete azonban régebbi a kuckókból összeállított irodáknál. Vannevar Bush, aki „civilben” Franklin Delano Roosevelt elnök csúcstudósa volt a második világháború alatt, munka mellett megírta az As We May Think (Ahogyan gondolkodhatunk) című cikkét, amiben többek között digitális adattárolásról is beszél. Mindezt azokban az években, amelyekben kódot törni már lehetett számítógépekkel, de egy-egy ilyen gép felépítéséhez őrült pénz és egyetemnyi szakember kellett.

Változik a tér

A háború végén publikált cikk a mai napig megtalálható a The Atlantic archívumában. Érdemes belenézni, ha meg is öregedett, a benne található ötletek érdekesek. Közvetlen hatása azonban nem volt a szövegnek. Az ötvenes évekig asztalok hosszú, iskolai teremre emlékeztető sora határozta meg az iroda képét, ahol ügyintézők és gépírók termelték az iratokat. Az ötvenesekben ez a rendszerbútorokkal megváltozni látszott, de ezeknek főleg a legolcsóbb verziója, az elválasztó paraván terjedt el.

Ez mára módosult, sőt a modern szolgáltatóközpontok (SSC) és a startupok között egyfajta nem hivatalos verseny is van a menőbb iroda kialakításáért. A laptopok és a drót nélküli hálózat elterjedésével a tér vált újrakonfigurálhatóbbá. A cloud computinggal és a digitális dokumentumokkal pedig a papírtárolás kérdése vált jelentéktelenebbé.

És változik a technológia

A technológiai ipar ajánlatai a mai is megszokott módon túlzóak voltak. A Business Week egyik 1975-ös cikke már irodai automatizálást és a papír eltűnését ígéri, pedig ekkor még a súlyosan hobbigépnek számító Apple I sem jelent meg. Tömeggyártásban elérhető irodai gépek pedig egyáltalán nem léteztek. Ennek megfelelően már az a jóslat is futurisztikusnak hatott, hogy egyáltalán több számítógép lesz egy irodában.

1976 leghíresebb számítógépe (Fotó: Ed Uthman // CC-BY-SA)
1976 leghíresebb számítógépe (Fotó: Ed Uthman // CC-BY-SA)

A papírmentesség nem is jött be, a PC-k elterjedése után sem. Például azért nem, mert a számítógép hozta magával a nyomtatót. Szemléletbeli és generációs változás is kellett ahhoz, hogy digitális munkafolyamatokra álljanak át az irodák. Amint ez megtörtént, már csak a jognak kellett változni. Hiába digitális a teljes munkafolyamat, ha a papirost csak aláírással, pecséttel, tanúkkal lehet hitelesíteni.

A változás azonban történik. A digitális aláírások és az ezekre épülő szolgáltatások már jelen vannak a mindennapokban. Elég csak arra gondolni, hogy évek óta elektronikusan is be lehet küldeni az adóbevallást. A jogászok így írnak alá dokumentumokat. A cégek pedig a GreenArchive-hoz hasonló szolgáltatások igénybevételével szabadulhatnak meg a papírjaiktól.


Ha tetszett a cikk:

és kövess minket a Facebookon!



Szólj hozzá

Vélemény, hozzászólás?