Ki nyeri a jövőt: az okosszerződések vagy a legaltech cégek? Mit hoz a GDPR a technológiai meghatározottságú cégeknek? Az interjúból ez is kiderül.

Ki nyeri a jövőt: az okosszerződések vagy a legaltech cégek? Mit hoz a GDPR a technológiai meghatározottságú cégeknek? Barsi Andrással, a DO-Q-Ment stratégiai igazgatójával beszélgettünk.

Barsi András

 – Mielőtt belevágunk, egy adnál rövid legaltech definíciót?

– A digitális transzformáció nagyon régi történet, mindenki csinálja és mindenki másképp csinálja. Ugyanakkor az egyik legnagyobb kihívása az, hogy a mélyebb, nagyobb méretű, a végfelhasználókat is elérő digitalizáció komoly jogi akadályokba ütközhet. A papíralapú fizikai világban rengeteg jogi értelemben vett garancia van a kezünkben. Ilyen az aláírás, az azonosításra alkalmas okmányok rendszere vagy akár a postai tértivevényes kézbesítés. Ez azonban vagy teljes mértékben hiányzik a digitális világból, vagy annyira komplex és bonyolult, hogy az emberek még nem tudják használni, nem kellően jó az ergonómiája.

A legaltech, ahogy mi értelmezzük, az a fajta kihívás, hogyan lehet a technológiai eszközrendszert úgy összerakni, hogy az jogilag is rendben legyen egy digitális folyamatban. Azaz minden kattintás mögött legyen egy jogilag is értelmezhető mondás, vagy paragrafus, ha úgy tetszik.

 – Milyen hatással lesz a legaltech és regtech szektorra a GDPR? Milyen új kihívásokat támaszt?

– Egyre több olyan jogszabály jelenik meg európai és hazai szinten is – ilyen a kérdésben szereplő GDPR, de ilyen a PSD2 is – amelyek próbálják a behozni azokat a garanciákat, amelyek a papíralapú világban megvoltak, illetve egyre mélyebben szabályozzák az egyébként digitális folyamatokat. Ilyen az aláírás, fizikai megjelenés és azonosítás rendszere, vagy az okmány és egyéb azonosító iratok bemutatása. Ilyenek a digitális világban nincsenek, vagy egészen más formában képzelhetőek el, de a jogi szabályozás ezek jelenlétét is megköveteli sokszor úgy, hogy tulajdonképpen a papír alapú világban megszokott eszközrendszert akarja ráerőltetni a digitális folyamatokra. Ez pedig ritkán működik jól. Erre tipikus példa az azonosítás és az arra visszavezetett tranzakciók, megbízások rendszere. Először azonosítom magam fizikailag, majd ezt követően aláírom a megbízást. A kettő a fizikai térben kötődik össze. Ezt egy az egyben a digitális térben megvalósítani már nem ilyen triviális. Például hogyan győződöm meg egy személyazonosságról a digitális térben?

Jellemző itt is a jogi túlszabályozás, amely sok esetben indokolatlanul magas akadályokat görget egy digitális folyamat elé. Ilyen a nemrég hatályba lépett PMT (2017. évi LIII. törvény) módosítása és a kapcsolódó MNB rendelet is. Pozitívum viszont, hogy a jogalkotó ezzel együtt megteremti a jogi alapjait egy-egy digitális eljárásnak, mint például a távoli elektronikus bankszámlanyitásnak.

A GDPR sem más. Olyan jogi keretekre épül, amelyek például megkövetelik az ügyfél hozzájárulását az adatainak a kezeléséhez. Ez a papíralapú világban egyszerű, aláíratok egy papírt az ügyféllel és elteszem. A digitális világban ez nem egyszerű ennyire: hogyan bizonyítom egy audit folyamatban, hogy az ügyfél ehhez hozzájárult? Csak bonyolult, közvetett bizonyítási módok vannak. Ez óriási probléma a vállalatoknak, mert az ügyfél kezében még nincsenek egyszerűen használható technológiai eszközök, amelyek visszahozzák a digitális világba a garanciákat és az egyszerű használatot. Ez meg fogja bolygatni a legaltech szektort, meg fog indulni egyfajta kiválasztódás. A technológia és a jogalkotás kölcsönhatásba lép.

A nagy nehézséget az okozza, hogy senki nem tudja, hogy pontosan hogy kell ezt csinálni. A GDPR egy olyan jogszabály, amelynek betartását a nemzeti hatóságok auditálni fogják. De hogy hogyan fogják azt auditálni, milyen szempontrendszer szerint, mennyire lesznek engedékenyek, ezt nem tudjuk még. Az biztos, hogy ha meg tudjuk teremteni a garanciákat a digitális térben, tudjuk hitelesíteni az ügyfél nyilatkozatait, akkor jóval előrébb vagyunk a GDPR teljesítésében.

 – Mi a terület nehézsége?

– Igen sok bugyra van a GDPR-nak: van adatvédelem, adatkezelés, adatokról való rendelkezés. Néhány terület már most is jól le van kezelve, egy más részében viszont homályos, hogy digitális eszközökkel hogyan kell végrehajtani a jogszabályt. A mi legaltech értelmezésünk szerint az a GDPR kérdése, hogy hogyan lehet technológiákat a jogszabálynak megfelelő módon egy folyamatba helyezni, mely technológiák nyújtják a legnagyobb jogszabályi megfelelőséget. Ez nem egy triviális kérdés.

Hadd mondjak ehhez még egy dolgot. A vállalatoknak elegük van abból, hogy jobbra-balra jelennek meg jogszabályok, és mindegyik megfelelőségére rendszereket kell létrehozni. A legaltechnek nem az a kihívása, hogy a GDPR-nak megfeleljen, hanem az, hogy egy-egy technológiai eszközrendszerrel sok minden mást is megoldjon. Azzal, hogy a DOQdrive megoldja a hitelesen aláírt elektronikus dokumentumok problémáját, nem a GPDR-megfelelést oldja meg, hanem jóval túlmutat azon és más jogi keretben is használható. Technológiai ÉS jogi értelemben is univerzális eszközökre van szükség.

 – Jön-e a hazai legaltech fellendülés?

– Jobbra-balra jönnek a jogszabályok, rákényszerítik a digitális piacot az eszközrendszer konzekvens, jogilag is alátámasztott használatára. Szükség lesz olyan szakértőkre, akik ismerik a technológiai eszközrendszert és folyamatokba is be tudják azokat építeni. Azaz minden egyes gombnyomásra, klikkre tudják hozni a paragrafust is, hogy arra miért van szükség. Ilyen szakértelemből viszonylag kevés van. A jog és a technológia ötvözésére, valamint az ennek megfelelő projekt tervezési megközelítésre van szükség.

 – Sok szó esik manapság az okosszerződésekről. Ezekre vár nagyobb jövő vagy a jogi tudással indított legaltech startupokra?

– Nem zárja ki egymást a kettő. Nem lehet tudni, hogy melyik technológia nyer majd teret. Hiába jó valami, ha az alkalmazása bonyolult vagy drága. Ilyenkor az olcsóbb, könnyebben használható technológiák kerülnek előnybe.

Az okos-szerződés nagyon felkapott, de szerintem nincs ma ember, aki meg tudja mondani, hogy el fognak-e terjedni és ha igen hogyan. Sőt, még az sem ismert, hogy pontosan milyen technológia és hangsúlyozom jogi funkciókat valósít majd meg, vagy követi a jogalkotás ezek elterjedését. Ezt világot még sokáig ez a fajta bizonytalanság fogja jellemezni. Egy biztos: nem szabad lebecsülni az egyszerűség hatalmát. Az fog elterjedni, amelyet egyszerű lesz használni.


Ha tetszett a cikk:

és kövess minket a Facebookon!



Szólj hozzá

Vélemény, hozzászólás?