Na és hogyan fog 2019-ben?
A bitcoin 2009-es startja óta sok minden történt. 337-szer halottnak nyilvánították, és nagy emberek, például Bill Gates és Warren Buffet olyan dolgokat mondtak rá, hogy
ez a terroristák pénze, buborék vagy Ponzi-séma.
Emellett a legtöbb közösségi platform szabályokhoz kötötte a reklámozását, például a Facebook, a Twitter és a Snapchat. Sőt, még néhány ország is tiltásokat vezetett be a kriptovaluták ellen, ennek ellenére még mindig él, és valamennyire azért virul is, legalább biztosan nem halott.
Az első pár hónap olyan volt, mint egy hullámvasút, ami először felmegy a csúcsra, aztán pár bukkanó után, az év közepére nagyjából megállt egy síkon. Január 6-án még 17 ezer dollár felett volt, ez február 7-re leesett 7 ezer dollár alá, márciusban pedig már 11 ezer felett volt. Ezután megint leesett 7 ezer alá, májusban volt egy 9 ezres csúcs, ezután júniustól egészen novemberig állt 6,5 ezer dollár körül, leszámítva egy 8 ezres csúcsot júliusban.
Az ősz végén viszont megint zuhant egyet, szinte a felére csökkent a bitcoin dollárárfolyama, most december végén pedig 3,8 ezer dollár körül mozog. De ez még csak az árfolyam, ennél azért több dolog történik a legnagyobb kriptovalutával egy év alatt.
A legfontosabb események idén
Februárban durván lecsökkent a bitcoin tranzakciós díja, 26 dollárról 3-ra. Az elemzők szerint ez azért történt, mert bekerült a képbe a SegWit, ami megkönnyítette a bitcoin utalását, illetve az is lehetséges, hogy a bitcoin hype elcsendesedése miatt csökkentek az árak. Mindenesetre áprilisban már rekord olcsó volt bitcoint utalni. Ugyanabban a hónapban ki is bányászták a hétmilliomodik bitcoint, a 21 milliós maximumból.
A Chainalysis vizsgálata szerint több aktív használója van a bitcoinnak, mint amennyi hosszútávú befektetője. A Diar felmérése alapján pedig az mondható el, hogy a bitcoin tulajdonosok 1 százalékánál van az összes 55 százaléka.
Amerikai tábornagyok elárvereztek 2120 bitcoint, amit lefoglaltak szövetségi, bűnügyi és polgári ügyek kapcsán. Ennek az értéke akkor nagyjából 25 millió dollár volt.
A Twitter vezérigazgatója azt jósolta, hogy a bitcoin nagyobbra nő majd, mint az amerikai dollár, és a világ elsődleges valutája lesz. Ezzel szemben Kenneth Rogoff, a Harvard professzora, aki egyébként az International Monetary Fund egyik vezetője is volt azt mondta, hogy
a bitcoin száz dollár alá eshet a következő tíz évben.
Októberben a kínai kormány betiltotta a kriptovaluta-kereskedelmet az országban, bár még mindig személyes tulajdonnak számít. A holland bíróság ezzel szemben kimondta, hogy legális bitcoinnal üzletelni.
November környékén már nem hozott profitot a bányászat, ekkor az Intel előrukkolt egy processzorral, ami kevés árammal is képes hatékonyan bányászni.
Decemberben bejelentette a Nasdaq, hogy a jövőben lehet, hogy listáznak majd bitcoint.
Mi lesz jövőre?
Még így 2018 végén is, amikor már kétezernél is több kriptovaluta létezik, nem kérdés, hogy ki a főnök. A bitcoin piaci értéke lefedi a kriptovaluták 51 százalékát, a második legnagyobb a Ripple pedig csak 12 százalékot. Ebből kifolyólag elég valószínű, hogy a bitcoin lesz a trónon 2019-ben is, különösen, hogy az ára hat a többire is, java részt arányosan.
Emellett azt látjuk, hogy nő az érdeklődés a kriptovaluták és a blockchain iránt, Franciaország például a blockchain országává szeretnének válni, és állami támogatásokat terveznek adni a bányászoknak, mondjuk a 20 ezer dolláros árat valószínűleg nem éri el újra így sem. Viszont az ilyesfajta gyarapodások akár stabilizálhatják is a bitcoint, na meg a többi kriptovalutát is. Persze hogy pontosan mi lesz, azt csak jövőre tudjuk meg.
Szólj hozzá