Kártya vagy készpénz? A pénzváltás még mindig káosz

Utazás előtt már nem az a legnagyobb kérdés, hogy hol lehet márkát, drachmát, koronát venni. Viszont arra még a bankkártyák korában is érdemes figyelni, hogyan váltunk pénzt. Különösen azért, mert a netes szolgáltatások megvásárlásakor akkor is „utazunk”, ha nem megyünk sehová.

A gyerekkorunkban – és ha te is az y-generációba tartozol, akkor ez biztosan igaz – a családi nyaralás megtervezésének fontos része volt a pénzváltás. A spórolósak végigjárták a pénzváltókat, figyelték az árfolyamot és próbáltak egy pár ezer forinttal jobban jöjjenek ki.

Az internet a körbejárást nagyrészt feleslegessé tette: pár kattintással körbenézhetünk a piacon. A bankkártyák pedig az előzetes pénzváltást is kiütötte. Ma inkább arra kell figyelni, hogy ha mégis pénzt váltunk valahol, bele ne sétáljunk egy átverésbe.

A fenti videón egy prágai idegenvezető, Janek Rubeš hívja fel a figyelmet arra a központi helyen lévő pénzváltóra, ahol egy euróért csak 15 koronát adnak a 27 koronás aktuális árfolyam helyett. Ilyen helyeket nem csak Prágában, és nem csak Kelet-Európában lehet találni. Minél inkább turisták által látogatott helyen kötünk ki – és egy karácsonyi vásár például biztosan annak számít – annál jobban kell figyelni arra, milyen feltételek mentén váltják át a pénzünk. Az árfolyam mellett a jutalék lehet a másik trükk, amire érdemes figyelni.

A barátunk azonban többnyire nem a lankadatlan éberség, hanem a bankkártya és a bankautomata. Bankonként eltér, hogy milyen kondíciók mellett váltanak pénzt – a bankfiókok árfolyamát meg lehet találni egy helyen -, az pedig kártyánként megint csak más, hogy hány külföldi készpénzfelvételt kapunk díjtalanul. Az Utazómajom, a legmenőbb utazási blogger azt javasolja, hogy az első utunk a repülőről vagy buszról való leszálláskor egy helyi ATM-hez vezessen.

Egy alap kártyánál feltételezhetjük, hogy ingyenes készpénzfelvétel nincs, tehát 1-3 százalékot máris bukunk az üzleten. Indulás előtt érdemes felhívni a bankot, hogy a külföldi lehetőségekről érdeklődjünk, és jelezni, hogy külföldön tervezzük használni a bankkártyát. Utóbbira azért van szükség, mert így biztosan nem szűri ki a vásárlásainkat a pénzintézet csalásfigyelő rendszere.

Jó tudni, hogy a magyar turisták egy alig egy éves felmérés szerint még inkább a készpénzben hisznek. Az emberek kétharmada úgy szeret útnak indulni, ha van nála bőven valuta. Mostanra már valószínűleg mindenki sejti, hogy ez nem takarékossági kérdés – pár ezer forintot mindenképpen veszítünk – hanem biztonsági kérdés. A kártya legalább letiltható, ha ellopták.

Nem csak utazás közben kell figyelni

Vannak még bőven olyan szituációk, amikor valutával fizetünk, pedig nem is vagyunk külföldön. Például a legtöbb internetes vásárlás ilyen. Már azzal is tisztes összeget lehet megspórolni, ha a Paypalnek nem engedjük meg, hogy ő váltsa a bankunk helyett a pénzt. Ha hiszik, ha nem, a szolgáltatás 2,5 százalékos jutalékot számol fel a fizetések után, és akkor még az árfolyamról nem is beszéltünk.

A beállítási lehetőséget alaposan elrejtették: a profil oldal Payments nevű fülének Manage pre-approved payments gombját megnyomva egy olyan oldalra jutunk, ahol a Set Available Funding Sources feliratú kisbetűs linket kell csak lekattintanunk, hogy végre felajánlja a pénzváltási opciókat. Nincs szem előtt, ugye?

A Google a profilunkban beállított ország valutáját használja – ha erre nem képes, akkor dollárban állít ki számlát. Beállítási lehetőséget viszont csak az ország megváltoztatásával kapunk. Ugyanez igaz a több, nem fizetési jellegű netes szolgáltatásra is.