A fűtéskorszerűsítés, a nyílászáró korszerűsítés mellett az egyik legfontosabb kérdés az lett, hogy ki, milyen hatékonyan tudja szigetelni régebbi építésű házát. Emellett sokan vizsgálták meg az épületüket, hogy a korábbi szigetelés jól funkcionál-e, nem szükséges-e a javítás, újraszigetelés.
A szigetelés szempontjából a padlásfödém lesz az egyik legkiemeltebb pozícióban. Ez egy kellően nagy felület ahhoz, hogy rengeteg hő eltávozhasson, ha nincs rajta megfelelő födém szigetelés. Szerencsére pont a padlás a legegyszerűbben, leggyorsabban szigetelhető épületszerkezeti elem. Amint szigeteljük a padlásteret, a téli, hideg időben jelentősen spórolhatunk a fűtési költségen, nyáron pedig felvehetjük a harcot a brutális hőséggel. Aki járt már nyáron padláson, tudhatja, hogy a kánikula során akár 45-60 celsius fokra is fel tud melegedni a padlástér. Abban az esetben, ha nincs szigetelve a födém, bizony az egész ház elviselhetetlen katlanná tud változni. A födémet a leggyorsabban, legegyszerűbben fújható technológiával lehet szigetelni. Persze egy egyszerű, sima monolit betonfödém szigetelését megoldhatjuk hagyományos táblás vagy hengerelt kiszerelésben megvásárolható ásványgyapottal is. Azonban a fafödém esetében vagy tagolt betonfödémnél mindenképp jobban járunk a fújható szigeteléssel. Ha el akarjuk érni, hogy a fűtésre költött pénz és energia jelentős része ne távozzon el dolgavégezetlenül az épületből (vagyis hogy ne az utcát fűtsük), akkor mindenképp szigeteljük a padlást! Ezzel két legyet ütünk egy csapásra, hiszen a nyári hőség ellen is véd a megfelelő szigetelés és kevesebbet kell költenünk légkondira is.
Ha be van építve a padlás és a tetőtérben lakunk, akkor a tetőt kell elsősorban szigetelni. Ennél a műveletnél is a fújható szigetelést tudjuk javasolni, hiszen gyorsabban, hulladék képződése nélkül juttathatjuk a szigetelőanyagot a tetőbe, ráadásul rossz időjárás esetén is megvalósítható a munkálat.
A födém mellett a homlokzat és a lábazat szigetelése is nagyon lényeges. Míg a födém és a tetőszigetelés esetében az ásványgyapotok a leghatékonyabbak, a homlokzatnál alkalmazhatjuk a költséghatékonyabban és egyszerűbben kivitelezhető polieszter lapokat (eps vagy hungarocell névre is hallgatnak). A homlokzat és a lábazat szigetelési munkálatait sajnos bizonyos hőmérséklet alatt nem lehet elvégezni, de ettől függetlenül, ha lehetőségünk van rá, vegyük meg a szigetelőanyagot és amint az időjárás megengedi, vágjunk bele!
Ahhoz, hogy a homlokzati szigetelés jól működjön, fontos, hogy jó minőségű szigetelő anyaggal dolgozzunk. Nem érdemes spórolni sem a minőségen, sem a vastagságon! Sokan esnek abba a hibába, hogy beérik vékonyabb szigetelő anyaggal, vagy különböző minőségű, vastagságú anyagokkal oldják meg a szigetelést. A vékonyabb anyaggal megoldott szigetelés sajnos nem fogja beváltani a hozzá fűzött reményeket, viszont fajlagosan sok munkába és pénzbe kerül. A rosszul illeszkedő, egymással nem kompatibilis anyagok találkozási pontjánál hőhidak alakulnak ki, ami vizesedéshez, penészedéshez vezet, akár le is eshet a falról a szigetelő anyag.
A szigetelőanyagok és a munkadíj ára is emelkedett az elmúlt időszakban és volt olyan, hogy az eps tábla hiánytermék volt a piacon. Ennek tudatában érdemes árajánlatot kérni. Az energiaárak jó eséllyel a jövőben sem lesznek alacsonyabbak, így a szigetelésre mindenképp érdemes költenünk. A költséghatékony működés mellett fontos az is, hogy a szigeteléssel komfortosabb, egészségesebb lesz az otthonunk, ráadásul növekszik az ingatlan értéke és csökken az épület károsanyag kibocsátása.
A rezsiárakat úgy nyomhatjuk le a leghatékonyabban, ha a szigetelés mellett korszerűsítjük a fűtési rendszerünket. Több megoldás is a rendelkezésünkre áll. Az egyik a gázcirkó korszerűsítése, automatizálása. A másik az elektromos fűtés, de ez csak abban az esetben számít kifizetődőnek, ha H tarifával, szaldós elszámolású napelemes rendszerrel biztosítjuk az áramot. Ebben az esetben a napelemes rendszerről üzemeltetett hőszivattyús fűtés lesz a legtutibb rezsicsökkentő megoldás, ráadásul semmilyen károsanyag nem kerül a légtérbe a fűtési rendszerünkből. Igaz, ennek a rendszernek a kiépítése komolyabb költségeket jelent egy felújítás során. Azonban ha új házat építünk, érdemes padló-, fal- vagy mennyezetfűtéssel felszerelni az épületet, hőszivattyú segítségével termelni a hőt, amit napelemről üzemelünk. Így a fűtéstechnikánknak a karbantartáson túl szinte semmi rezsiköltsége nem lesz, ráadásul 100 %-osan megújuló energiaforrásból biztosítjuk a hőenergiát és az épület károsanyag-kibocsátása is nulla lesz.
Fontos, hogy elégséges legyen a napelemek teljesítménye, az inverter és megfelelő legyen a hőszivattyú, egy teljes ház kifűtéséhez nem lesz elegendő egy fapados megoldás.
Ha a házunkon nincs homlokzati szigetelés, hiányzik a padlásszigetelés, a tetőszigetelés, akkor bármilyen korszerű is lett a fűtési rendszerünk, ne számítsunk arra, hogy jelentősen nőne a lakás komfortfokozata, vagy csökkenne a fűtésre kiadott rezsiköltség. Vagyis: ha prioritási sorrendet szeretnénk felállítani, amennyiben van egy működő fűtési rendszerünk, de nincs szigetelve az épület, érdemes a födém és a homlokzat szigetelésével kezdeni. Érezni fogjuk a különbséget már az első fűtési szezonban! Ráadásul egy szakszerű hőszigeteléssel a nyári nagy meleg ellen is védhetjük otthonunkat.
A homlokzati és a födém hőszigeteléssel nem érdemes sokáig várni, hiszen már az első hidegebb napokban rengeteg hőenergiát tarthatunk az épületen belül. A fűtéskorszerűsítésbe akkor érdemes belevágni, ha a tervek alapján jelentősen javulna a fűtés hatékonysága és van is elég tőkénk lecserélni a meglévő fűtőrendszert.
Ha még építkezés előtt állunk és nem felújítunk, akkor is fontos szempont lesz a szigetelés, a lábazat, a homlokzat és a födém mellett ne spóroljunk az aljzati szigeteléssel sem. És még egy fontos szempont: a fűtéskorszerűsítés és a szigetelés mellett fontos, hogy korszerű nyílászárók legyenek az épületben. Lehetőleg háromrétegű üvegszerkezettel, több hőkamrás ablak- és ajtóproflillal, jól működő vasalattal és tömítéssel.
Szólj hozzá