A kínai jegybank 2014-ben hozta létre azt a kutatócsoportot, ami a kriptopénz kibocsátás lehetőségeit volt hivatott felderíteni. A jegybanki érdeklődés oka kettős volt: egyrészt a készpénzhez kötődő költségeket akarják csökkenteni, másrészt növelné a jegybank kontrollját a pénzforgalom felett.
Az elképzelés nagyban hasonlít a Zuckerberg és tsai betéti társaság Libra kriptopénzével. Nem véletlen, hogy a kongresszusi meghallgatásán a Facebook vezetője is hivatkozott arra, hogy ha a Librát nem engedik elindulni, azzal csak a kínai digitális valuta jár jól. Az amerikai törvényhozókat egyelőre nem hozta lázba ez az érvelés, lehet azért nem, mert tudják, hogy a jüan sem vált igazi globális valutává.
A január elsején életbe lépő új kriptográfia törvény célja hivatalosan „a kriptográfiára alapuló üzletek fejleszétésnek elősegítése, a kibertér és az információk biztonságának javítását”. Hszi Csin-ping kínai elnök pedig arról beszélt, hogy Kínának rá kell feküdnie a blockchain technológia fejlesztését, mert ez fontos alaptechnológia.
A blockchain technológiák serkentése más szinteken is megfigyelhető. Li Wei, a jegybank technológiai területért felelőz vezetője a kereskedelmi bankoknak üzente meg egy pénzügyi fórumom, hogy elvárás feléjük a digitalizáció gyorsítása és a blockchain alkalmazások használata.
Szólj hozzá