A Cork University három adattudósának ipari felmérése szerint csak a cégek elenyésző kis része rögzít jó adatokat, a többiek vacak alapanyagból dolgoznak drágán. Van egy tippjük is a megoldásra.
A rossz adatok pazarolják az időt, növelik a költségeket, gyengítik a döntéshozatalt, idegesítik az ügyfeleket és bonyolultabbá teszik az adatstratégia végrehajtását
– írja a Harvard Business Review cikke.
A menedzsereknek azonban csak kis része látta élőben, hogy a rossz adatoknak milyen hatása van a csapataira vagy osztályára. Emiatt viszont az adatok minőségével jóval kevesebbet foglalkoznak, mint megérdemelné. A Cork University három professzora egy olyan mérést dolgozott ki, egy igazgatóknak szánt program számára, amely segített felmérni, mennyire rossz is a helyzet.
Az ipar különböző területeiről jövő résztvevők előbb meghatároztak 10-15 kritériumot, ami fontos volt a céges adataikban, majd átvizsgálták hibák után a száz legutolsó adatrekordjukat a csapatukkal. Végül megszámolták, hogy a százból hány teljesen hibátlan adatsort találtak. A vezetők többségét sokkolta, hogy mennyire rossz eredményeket mértek.
Három darab százalék
A vizsgálat két éve zajlik, azóta 75 különböző vezető mérte meg, hogy mennyire jó adatokat rögzítenek. A statisztika szerint a csapatok három százaléka esik a 97 százalékos határ fölé, ők azok, akik csak három rossz rekordot vesznek fel százból.
A legnépesebb tábor azoké a csoportoké, amelyek 71-80 jó rekordot és 20-29 hibásat állítanak elő. És meglepően sokan (10%) vannak azok is, akik annyira hanyagul dolgoznak, hogy egy-tíz közötti hibátlan adatsort sikerül felmutantiuk.
A közelebbi vizsgálat szerint durván az új adatsorok fele tartalmaz kritikus hibát. Illetve az is kiderült, hogy lehetne szigorítani a feltételeket, ebben az esetben a sikeres három százalék is elolvadna.
A cikk szerzői és a módszer atyjai szerint a hibás adatokkal végzett munka tízszer többe kerül. Emellett az ügyfelek elvesztését vagy a cég hírnevének sérülését is okozhatja.
Szólj hozzá