Nehéz ellenállni az űrnek, határtalan és érdekes. Még a jegybankok pénztervezőit is megihleti egy-egy űrkutatási projekt.
Viccesen rossz reklámmal adta hírül a brit Nationwide Building Society, hogy a közeljövőben érintős kártyát adnak ki. Egy leolvasót és egy elé rögzített kártyát küldtek fel szerintük az űrbe, de legalábbis jó magasra. Vannak viszont olyan jegybankok, amelyek sokkal űrösebb dolgokat is megjátszottak.
A kanadai jegybank folyamatosan próbálja rávenni a vicces kedvű állampolgárokat, hogy ne spockosítsák a Sir Wilfrid Laurier képmásával díszített ötdollárosokat. Kiadtak inkább az új, polimerből készült bankjegy sorozatban egy olyat, amin Kanada egyik legkomolyabb mérnöki munkája, a Nemzetközi Űrállomásra szerelt Canadarm robotkar látható.
Persze Kanada korábban egy olyan százdollárost is kiadott, amin a Radarsat-1 időjárásfigyelő műhold látható. Az új verzión pedig a DNS kettős spirálja.
Kína nagyon nagy űrprogramot épített ki, még a Holdra is juttattak leszállóegységet, és bőven vannak még ötleteik, mit lehet ott csinálni. A százjüanoson ennek megfelelően a Csang-o (Chang’e) szonda látható, és mivel volt még hely, ezért raktak rá egy űrlabor-modult is.
Ennek a bankjegynek ráadásul mindkét oldala űreszközös, oda a 2023-ra tervezett kínai űrállomás került az ország többi repülési mérföldköve közé.
Malajziáról elsősorban nem az űrkutatás jut az ember eszébe, de nekik is sikerült egy olyan bankjegyet kiadni, amin a Pioneer-10 szonda látható.
Végül pedig Indiának is van űrszondás pénze, ami azért érdekes, mert ez a sorozatban az egyetlen, ami nem fotorealisztikusra van rajzolva. Sokkal jobban hasonlít egy hetvenes évekbeli sci-fi képregény részére, mint a fenti, műszaki rajznak tűnő képek.
A fiktív űrpénzekről – figyeltétek, hogy minden másodikat kreditnek hívják valamiért? – pedig itt írtunk, az ötven éves Star Treket ünnepelve.
Szólj hozzá