A kriptovalutákkal és a blockchainnel kapcsolatban gyakori kifogás, hogy a legkevésbé sem környezetbarátak. Átfogó vizsgálat azonban nem készült a világ bankrendszerének környezetterheléséről. Nem valószínű, hogy be tudná érni a dollár a bitcoint, mert az előbbihez nem kell nagy mennyiségű számítási kapacitást feleslegesen elhasználni. Ettől függetlenül a tudás még nem ártott meg senkinek.
A Mastercard a Doconomyval társulva elkészített egy olyan rendszert, amelyet a bankok beépíthetnek az appjukba, hogy az ügyfelek eldönthessék, mennyire zölden vásárolnak. Azok az információk még mindig nem látnak nyilvánosságot, hogy átlagosan egy-egy bank működése mennyire zöld, illetve az ügyfelek összessége mennyire környezetbarát. Az egyéni döntések meghozatalát és a berögzült viselkedések megváltoztatását segítheti egy ilyen visszajelző rendszer.
Az API-n keresztül beköthető új funkció az Aland Indexet veszi alapul. A szoftver pedig képes arra, hogy értelmezhető mennyiségekre – például ültetendő fák mennyisége – átfordítja azt, hogy mennyi CO2 kibocsátásért felelős az ügyfél.
A Mastercard által megrendelt, 24 országban 25 ezer fő megkérdezésével lebonyolított közvéleménykutatás szerint az emberek 54 százaléka fontosabbnak tartja a költési szokásainak megváltoztatását, 58 százalékuk pedig a környezetre gyakorolt hatását is jobban figyelemmel kíséri. Ez a két trend különösen erős az Y- és Z-generációsoknál.
Az elképzelés hátránya, hogy a környezetkárosító hatások komoly hányada nem egyéni döntések következménye. Vannak olyan kérdések, amelyekre politikai, ipari, szabályozásbeli megoldást kell találni. A szívószálak nem szétdobálása vagy a helyi paradicsom vásárlása részmegoldás. Az viszont, hogy az ilyen részmegoldásokról informálódhatnak a banki ügyfelek, nem haszontalan.
Szólj hozzá