Károly Róbert úgy rázta gatyába az országot, hogy az általa kitalált pénz évszázadokig volt a világ kedvence.

A környéken már majdnem mindenkinek van eurója, mi pedig csak a távoli jövőben állhatunk át – ha egyáltalán sor kerül rá – az európai pénzre. Búsulás helyett idézzük fel, amikor magyar volt Európa legmenőbb pénzérméje.

Körmöcbánya az aranyról, Selmecbánya az ezüstről, Beszterce pedig a rézről volt ismert
Körmöcbánya az aranyról, Selmecbánya az ezüstről, Beszterce pedig a rézről volt ismert
(fotó: Wikimedia Commons)

Vannak olyan ötletek, amelyeket gyorsan le kell másolni. II. Vencel cseh király kereken 1300-ban, egy évvel az Árpád-ház kihalása előtt, adta ki Ius regale montanorum című bányajogi kódexét, amely a pénzverés és a bányászat egészét szabályozta. A nemesfémben gazdag Kutna Hora városába olasz pénzverők telepedtek, Vencel pedig gyorsan végrehajtotta a pénzrendszer reformját, megteremtve a Prágai Groschent, ami 250 évig létezett.

Lopott ötlet, saját arany

A bányászat és pénzverés szabályozását az 1301 és 1308 között háromszor is megkoronázott Károly Róbert vette át miután irányítása alá vonta az országot és gazdasági reformokba fogott. 1328-ban szabad királyi város rangra emelte a régi aranylelőhelynek számító Körmöcbányát és pénzverdét alapított a városban. Itt készült az ezüstgaras és az Európa egyik kedvenc pénzének számító, magas aranytartalmú aranyforint.

A firenzei pénzérmét másolta, aki tudta
A firenzei pénzérmét másolta, aki tudta
(fotó: Wikimedia Commons)

Maga a pénz is kölcsönzött koncepció nyomán készült. A firenzei fiorino d’oro-t másolták le a magyarok, ennek a szónak a magyarosításával jött létre a forint szó. A firenzei pénz másolása nem volt új ötlet, a velenceiek is azt használták saját pénzük megalkotásakor. A velencei érme a ducatus d’oro névre hallgatott, innen származik a pénz másik neve, a dukát. A mintázat is kölcsönzött volt: az érme egyik oldalán az uralkodói jelkép, a liliom volt, a másikon Firenze védőszentje, Keresztelő Szent János. A pénz felirata azonban már mutatta a magyar eredetet: KAROLU REX, azaz Károly király szerepelt a dukáton.

Egy másik pénz Károly Róbert arcképével. Így speciel nem nézett ki a király.
Egy másik pénz Károly Róbert arcképével. Így speciel nem nézett ki a király.

A pénzverő környéki bányák ekkoriban évente négyszáz kilogramm aranyat termeltek. Ez az a mennyiség, amit egy pickuppal is kényelmesen el lehet fuvarozni. A bányák azonban stabilan termeltek, a királynak és tisztségviselőinek pedig még volt egy trükk az ingujjukban.

Ilyen egy maximalista király pénze

Károly Róbert pénzeinek minőségét hetente ellenőrizték. A nyersanyag tisztaságát és a pénzérmék súlyát is mérték. A kamaraispánok szigorúságának köszönhetően firenzei aranyforintnál is nagyobb tisztaságú pénzt gyártottak a magyar pénzverdékben.

Az egymást követő királyok egy keveset mindig változtattak az aranydukáton. Nagy Lajos kezdetben beérte azzal, hogy az ő neve szerepeljen az érmén. De később megjelent az Anjou címerpajzs is. Arra is volt példa, írja a Magyar Érmeforgalmazó oldala, hogy egy nagyobb hatalmú tárnokmester hagyta rajta a keze nyomát a pénzen. Az olasz származású Szerecsen Jakab hivatalba lépése után egy szerecsenfej is megjelent a pénzen.

Mátyás király dukátja
Mátyás király dukátja
(fotó: Wikimedia Commons)

Mátyás alatt a holló és a Szűzanya jelent meg a pénzen. Az utóbbi egészen a szabadságharc 1849-es leveréséig szereplője volt a magyar pénzeknek.

A középkor leggazdagabbja is rátette a kezét

A Mátyás után meggyengült királyságtól a Thurzók és a Fuggerek veszik meg a körmöci aranybányák üzemeltetésének a jogát. Az utóbbi család az izgalmasabb a kettő közül: polgári sorból nemessé emelkedtek, a Német-Római Császárság leggazdagabb bankáraivá váltak, majd a negyedik generációra teljesen csődbe mentek. Míg futott a szekér olyan bányabirodalmat építettek, amiről más még álmodni sem mert.

Tíz dukátos érme, amit a Fuggerek verettek
Tíz dukátos érme, amit a Fuggerek verettek
(fotó: Wikimedia Commons)

A kereskedőcsalád ráadásul áttételesen még a reformációhoz is hozzájárult. Rómát támogatva segítették a búcsúcédulák árusítását és az értük kapott pénz visszajuttatását a pápához. Luther többször ostorozta a búcsúcédulákat, de név szerint a Fuggereket is. A gazdálkodásukról sok mindent elárul, hogy a család nevét még egy dolog őrzi: a fukar szavunk.

A Fugger család remek múzeumának honlapján még bőven lehet olvasni a család ügyeiről.

Ha egy biznisz beindul…

A Károly Róberttel kezdődő hagyomány gyakorlatilag a mai napig él. Aranydukátot ugyan már egy jó ideje nem készítenek, a körmöcbányai pénzverde azonban a mai napig létezik. 2008 óta itt készülnek a szlovák euró érmék, azaz egy nagy kitérővel megint olyan pénzt állítanak elő, amit egész Európában szeretnek.

Míg a körmöci aranyak a mai napig értékes gyűjtői daraboknak számítanak, tucatnyi új fizetőeszközt talált ki az emberiség. Lehet fizetni órával, mobillal, a terminál felett meglengetett kártyával, telefonnalgyűrűvel és karkötővel, hogy a kriptopénzekről ne is beszéljünk.


Ha tetszett a cikk:

és kövess minket a Facebookon!



Szólj hozzá

Vélemény, hozzászólás?