(fotó: Thomas Depenbusch / Flickr CC-BY)
Annyi mindennel vádolták már meg a Z-generációt – és előttük az Y-t is – hogy egy-egy újabb vádpont fel se tűnik. A Bloombergnek az a cikke amely szerint közvetetten a Z-generáció miatt lassul a kínai gazdaság, azonban még ebben a mezőnyben is erősnek számít.
A lap szerint a mostani Kína legtanultabb generációja, amitől azt várták, hogy innovatív, technológiára erősen építő gazdaságot hoz létre. Ehhez képest nagyjából 15 millió fiatal munkanélküli van, és a többiek is engednek az igényeikből. Közben pedig idén 12 millió szakközépiskolát vagy gimnáziumot végzett fiatal érkezik a munkaerőpiacra.
A fiatal (16-24 éves) korosztályban több mint 19 százalékos az infláció. Ezt egyrészt a kormányzat kemény koronavírus ellenes intézkedései okozták, a másrészt pedig az ingatlanpiaci és oktatási cégekkel szembeni határozott fellépés. Az utóbbi részben nem volt megúszható, a kínai ingatlanpiaci lufi akkorára fújódott, hogy máig nem biztos, hogy egy nagy és kellemetlen összeomlás kivédhető-e.
A munkaerőpiaci problémák eredménye az lesz, hogy ez a fiatalabb generáció elveszíti a hitét a magánszektorban és elfogadja az állami szektorban kínált állásokat – írja a lap. Az alacsonyabban fizető állások megtöltése kiábrándult fiatalokkal azonban lassítja a gazdaságot.
A Kínai Munkaerő Intézet vezetője Cseng Hszingkuan szerint a trend azért sem kedvező a gazdaságnak mert ennek a generációnak vállalkozónak kellene állnia pár éven belül. Ehhez képest tavaly a friss végzősök 39 százaléka akart állami alkalmazott lenni, ami 28 százalékos növekedést jelent 2017-hez képest. A karrier elvárásokkal együtt esnek fizetésbeli elvárások is.
A tavalyi év kifejezése a kínai interneten a „tang ping” volt, ami az egészségesebb karrier-élet arány beállítását és a mókuskerékből való kiszállást jelenti. De népszerű kifejezés volt a „bailan”, azaz a hagyjuk megrohadni is.
A helyzeten még színez, hogy közben a kínai összeszerelő- és gyártóipar is arra panaszkodik, hogy nincs elég munkaerő.
Szólj hozzá