A jogszabály célja az online pénzügyi csalások visszaszorítása. A Nemzetgazdasági Minisztérium közleménye szerint az intézkedések szigorítására a pénzügyi visszaélések rohamosan növekvő trendjei miatt van szükség. Az új jogszabály egy bejelentési és zárolási eljárást vezet be, amely lehetővé teszi az ellopott pénzek hatékonyabb visszaszerzését. Egy új visszaélés-szűrő rendszer is bevezetésre kerül 2025 nyarán , amely célja a csalárd fizetési tranzakciók kiszűrése és megelőzése.
Egyre több visszaélés
Az MNB adatai alapján a pénzügyi visszaélések, beleértve a kártyás csalásokat és a csalárd átutalásokat, jelentős növekedést mutattak már 2023-ban is Magyarországon. A kártyás csalások okozta károk 2021-ben 1,8 milliárd forintról 2023 első hat hónapjára 3,5 milliárd forintra növekedtek, míg a csalárd átutalások értéke ugyanezen időszak alatt 2,6 milliárd helyett már a 8 milliárd forintot is elérték.
A Nemzetgazdasági Minisztérium szerint az online csalások számának növekedése a COVID-19 járvány kezdetével indult, mellyel egyidejűleg az online vásárlások és pénzügyi tranzakciók száma ugrásszerűen megnőtt. Ezek az új típusú csalások a digitális technológiák kihasználásával próbálják meg személyes, pénzügyi vagy biztonsági információk megszerzésére vagy pénz átutalására rávenni az áldozatokat. A megszemélyesítéses csalások különösen gyakoriak, mint például az unokázós csalások vagy azok, akik magukat banki alkalmazottnak kiadva próbálnak pénzt kicsalni.
A minisztérium statisztikái szerint 2020 első negyedévében mindössze 113 sikeres visszaélést regisztráltak, összesen több mint 422 millió forint értékben. Ez a szám 2023 negyedik negyedévére 3737-re, és közel 5,8 milliárd forintra nőtt. Pozitívumként említhető, hogy a magyar lakosság ellenálló képessége is növekszik: 2020 elején 10 sikeres visszaélésre jutott 1 sikertelen, míg 2023 végére 4000 sikeres csalás mellett 14 000 sikertelen kísérletet regisztráltak. Szakértők szerint a tudatosság növelése a leghatékonyabb védelem ezekkel a csalásokkal szemben, ezért az állami szervek és a bankok egyaránt a lakosság tájékoztatásával és oktatásával igyekeznek fellépni a csalók ellen.
Jogszabálymódosítással a pénzügyi csalások ellen
A magyar kormány felismerve az online pénzügyi csalások egyre súlyosabb helyzetét, módosította a vonatkozó jogszabályokat. Az augusztus 1-jén hatályba lépő 2024. évi XVIII. törvény célja az online csalások elleni hatékonyabb fellépés. Az Európai Unió 2015-ös pénzmosás és terrorizmus finanszírozás elleni irányelveivel összhangban a pénzforgalmi szolgáltatóknak, például a bankoknak, fel kell függeszteniük azokat az ügyleteket, amelyeket a pénzügyi információs egység (FIU) szükségesnek ítél. Ilyen esetekben azonnal bejelentést kell tenni a NAV keretein belül működő FIU felé.
Az új bejelentési és zárolási eljárás célja, hogy elősegítse a visszaélésekkel érintett pénzek visszaszerzését. Az eljárás során az ügyfelek, pénzforgalmi szolgáltatók és hatóságok gyors és hatékony információcseréjére van szükség. Első lépésként a megkárosított ügyfél számlavezető szolgáltatóját értesítik, majd a számlavezető tájékoztatja azt a szolgáltatót, ahová a pénz átutalásra került. Az értesítés tartalmazza a fizető fél és a kedvezményezett nevét és számlaszámát, a tranzakció pénznemét, időpontját és az átutalt összeget. Ezzel párhuzamosan megtörténik a bejelentés a FIU felé, és szükség esetén a számlák zárolása is.
Ezen eljárás mellett 2025 második felében egy új technológiát is bevezetnek a magyar elektronikus pénzforgalom védelme érdekében. Az új visszaélés-szűrő rendszer a fizetési mintázatok folyamatos elemzésével, öntanuló módon fogja kiszűrni a csalárd fizetési megbízásokat. Az új szabályozástól és technológiától a kormány hatékonyabb fellépést vár a csalásokkal szemben.
(Forrás: Fintech.hu)
(Címlapkép: Depositphotos)
Szólj hozzá