159 országnál több energiát fogyaszt a bitcoin hálózat – ez a hír szaladt körbe a neten a napokban. Felületesen olvasva úgy tűnhet, mintha a bitcoin maga lenne a Skynet, és már bekebelezte volna a bolygó felét, de ennyire nem rossz a helyzet. Viszont jónak sem neveznénk.
Minden bitcoinos és áramfogyasztásos történet azzal kezdődik, hogy a kriptovaluta proof of work elven működik. Ez azt jelenti, hogy az időnként kisorsolt, a hálózat által megtermelt új bitcoinokból csak azok kaphatnak, akik számítási teljesítményt adtak a rendszernek. Aki keresni akar, az számol. És mivel egyre többen szeretnének részesedni a csökkenő számú kisorsolt bitcoinból egyre többen számolnak.
Furcsa egyensúlyi helyzetben van a rendszer a csökkenő bitcointermelés, a bányászgépek növekvő száma valamint a kriptopénz árának növekedése miatt. Egyelőre a Digiconomist szerint növekvő trendet mutat az áramfogyasztás. Az sem véletlen természetesen, hogy a bányászgépeket szeretik olcsó energiaforrások mellé vagy gyengén szabályozott területekre telepíteni.
A hálózat mostanra tényleg iszonyú sok energiát használ el. A Digiconomist számai szerint egy kicsit többet, mint Szlovákia vagy valamivel kevesebbet, mint Dánia. A bitoin „fogyasztása” eltörpül egyelőre olyan modern, ipari országok mellett, mint az Egyesült Államok, Oroszország vagy Németország. De azzal senki nem nyugtathatja magát, hogy a rendszer jól van megtervezve és remekül működik.
Különösen akkor feltűnő a rendszer hatékonytalansága, ha összehasonlítjuk egy hagyományos megoldásokra épített fizetési megoldással. A VISA rendszere, amely 82,3 milliárd tranzakciót bonyolított le 2016-ban, nagyjából 50 ezer amerikai háztartás éves energiafogyasztását emésztette fel. A bitcoin esetében ez 2,7 millió háztartás, sőt az érték közlebb van a 2,8 millióhoz.
És a vicc? Mindeközben a tranzakciós díjak annyira megnőttek a bitcoin hálózaton, hogy kis összegű fizetésekre már nem is érdemes használni. VISA-kártyával viszont nyugodt szívvel fizetünk ki akár egy kávét is.
Szólj hozzá