Steve Wozniak, az Apple társalapítója eddig nem sok zűrt kevert fintech körökben. Bár fintech témájú konferencián, köztük a CIB hazai Novathonján már láthattuk előadni. Most viszont bekerült egy érdekes ügybe – írja a Bank Innovation.
A sztori nem Wozniakkel indult, hanem David Heinemeier Hanssonnal, a Ruby On Rails webfejlesztési keretrendszer atyja és a Basecamp technológiai igazgatója tette szóvá, hogy az Apple Card szexista. Azért jutott erre a dán származású programozó, mert bár a feleségével közös adóbevallásuk van, házasok, közösek a pénzügyeik az Apple Card kockázatbecslő algoritmusa szerint a férjnek hússzor akkora hitelkeret jár, mint a feleségének. Hansson azt is hozzátette, hogy a felesége hitelminősítése jobb, mint az övé.
The @AppleCard is such a fucking sexist program. My wife and I filed joint tax returns, live in a community-property state, and have been married for a long time. Yet Apple’s black box algorithm thinks I deserve 20x the credit limit she does. No appeals work.
— DHH (@dhh) November 7, 2019
A technológiai szférában saját jogán is sztárnak számító Hansson twitjére többen válaszoltak. Köztük a techen kívül is ismert Steve Wozniak is, aki megerősítette, hogy bár feleségével nincs külön bankszámlájuk vagy hitelkártyájuk, az Apple Card nekik is tízszeres eltérést állapított meg a hitelkeretben.
A Twitteren vírusszerűen terjedő panaszra a New York állam pénzügyi felügyelete is felfigyelt. A hatóság szóvivője azt nyilatkozta, hogy vizsgálatot indítanak annak kiderítésére, hogy nemtől függetlenül egyenlő elbírálásban részesülnek-e a kártyáért folyamodók.
A Goldman Sachs szóvivője azzal válaszolt, hogy az Apple Card nem kínál családi kártyát, csak egyéni termékként létezik. Ezért lehetséges, hogy egy házaspár két tagja teljesen más hitelminősítést kap a rendszertől. A nem azonban nem szerepel a vizsgált jellemzők között. Hansson szerint a Goldman válasza csak tűzoltás, mint ahogy az is, hogy a botrány kitörése után újabb dokumentumok bekérése nélkül megemelték a feleségének a hitelkeretét is.
A programozó azt is elmondta, hogy a fekete dobozként működő, nem átlátható módon döntő algoritmusok jelentette veszélyekre akarta felhívni a figyelmet. „Nem volt szándékuk a nemi megkülönböztetésre, mégis az lett a végeredmény” – mondta Hansson.
Szólj hozzá