A startup azt mondja magáról, hogy a jövő fizetési rendszerét építi és pénzt ad minden új tagnak. Kár, hogy a pénzzel egyelőre semmit sem lehet kezdeni, és nincs garancia, hogy valaha ez megváltozik.
Charles Ponzi a huszadik század meghatározó pénzügyi gondolkodója volt. Ő terjesztette el a huszas évek Amerikájában a piramisjátékot, amit angol nyelvterületen a zsenije előtt ponzi scheme-nek hívnak. A piramisjáték atyja amúgy William F. Miller brooklyn-i könyvelő volt, aki 1899-ben egymillió dollárt szedett össze a trükkel.
A piramisjáték szabálya egyszerű: a szervező elkér X összeget a belépőktől a nagy haszon reményében. Ezzel a belépők tagok lesznek, akik maguk is beszervezhetnek másokat. A szervező az alsóbb szintűek belépő pénzéből visszaoszt az első pár szintnek, majd egy idő után abbahagyja a fizetést, és lelép a pénzzel. A kriptopénzeket, különösen a kisebb kapitalizációjú verziókat, gyakran érte és éri az a vád, hogy piramisjátékként működnek. Több ICO-ról ki is derült, hogy csalás céljából indították őket. Még volt PonziICO néven egy paródia tokenkibocsátás is.
Megérkezünk a Q-hoz
A legújabb piramisgyanús vállalkozás az interneten Initiative Q névre hallgat. A weboldalon sorbanállás vagy meghívás után lehet regisztrálni, mint annak idején az iWiWen. Minden regisztráló kap egy bizonyos mennyiségű új digitális valutát amellyel
momentán semmit nem lehet kezdeni.
Emellett megkapjuk a lehetőséget, hogy meghívjuk ismerőseinket is a rendszerbe. Vagy legalábbis öt kedvenc ismerősünket, akikkel együtt szeretnénk a nem túl távoli jövőben kőgazdagok lenni.
Az Initiative Q azt mondja magáról, hogy a jövő fizetési rendszerét építi. Ezek nagy szavak ahhoz képest, hogy a Q tokennel momentán semmit nem lehet csinálni. Ráadásul a Q nem kriptovaluta, hanem egy központi adatbázist használó digitális pénz. Szóval olyan, mint bármelyik videojáték belső pénze, vagy a Supershop pontok.
A Q iniciatíva remekül lát sok problémát, amely a fizetési rendszerekben felmerül. Ráadásul a víziójukban olyan megoldásokat hoznak, amelyek valahol már működnek. Nem a kereket akarják feltalálni, csak építeni egy jobb autót, egy olyan piacon, ahol mindenki és a szomszédja is autót gyárt. És a Q csapaton kívül többeknek van már gyakorlata, ügyfelei, technológiai háttere és tapasztalata. Erre a Q válaszát a következő mondat rejti:
A Q végleges sikerét arra alapozzuk, hogy ez a legbiztonságosabb, legegyszerűbben használható és legolcsóbb kereskedelmi megoldás.
A csapat ígérete úgy szól, hogy ha sikerrel járnak, akkor minden Q token nagyjából egy dollárt fog érni. Az, hogy ezeknek a tokeneknek a beszerzése milyen feladatokhoz kötődik, egyelőre nem tudható.
Kinek az üzlete ez?
Az Initiative Q legérdekesebb része a csapat. Az egyik alapító az a Saar Wilf, aki több biztonsági és pénzügyi startpot adott már el. A Trivnet nevű cégét a digitális biztonsággal foglalkozó Gemalto vette meg, a Fraud Sciences nevű csalásfigyelő startupját pedig a Paypalnak adta el 2008-ban. Emellett a Yahoonak is eladott egy reklámszűrést gátló szoftvert fejlesztő céget. Wilf katonáskodott Izraelben, és több az IDF-hez köthető kutatásban vett részt.
Legalább ennyire izgalmas alak az iniciatíva pénzügyi agya Lawrence White professzor, aki a minél kevesebb szabályozás által hátráltatott bankolás (free banking) pártolója és a Federal Reserve, az amerikai központi banki rendszer megszüntetésének élharcosa. Ha ennyiből nem lenne világos, hogy az állami funkciók megnyeséséért harcoló libertariánusról van szó, még hozzátehetjük, hogy a Cato Institute nevű libertariánus agytröszt egyik tagja.
A csapathoz a Financial Times kedvesen szabad szájú Alphavillje azt a kommentárt fűzi, hogy
már korábban is megjegyeztük, hogy világhírű közgazdászok bevonása sem tesz új globális fizetőeszközökre vonatkozó rossz ötleteket hirtelen jó ötletté.
Kinek jó ez?
Piramisjátéknak még nem mondanánk az Initiative Q-t, de csak azért, mert a játék része hiányzik. A piramis viszont szépen épül a háttérben. A Financial Times-nak egy tippje van egyelőre, hogy mi lehet a projekt célja. Szerintük a Q olyan emberekből épít egyrészt listát, másrészt pedig ismerősi hálót, akiket be lehet rántani egy gyors meggazdagodást ígérő vállalkozásba. Ez a lista pedig bármely ICO-t tervező cégnek, piramisjáték gazdának jól jöhet. Sőt, még pénzt is lehet érte kérni.
Szólj hozzá