A mobilfizetést eddig mindig elszúrták a hazai szereplők, a netben a vásárlók nem bíznak – hogy fogunk ebből kimászni?
Pont száz éve történt, hogy Clarence Saunders megnyitotta az első önkiszolgáló boltot. A korban merész innovációnak számító ötlet működött, elterjedt, ma a legtöbb szupermarket úgy működik, ahogy azt Saunders kitalálta. A Visa kártyatársaság évfordulós vizsgálata szerint azonban arra jutott, hogy a pénztár néhány esetben már akadályozza a kereskedelmet.
(fotó: Wikimedia Commons)
Az Amazon egykattintásos modellje, az Uber automata fizetése mind azt célozza, hogy kényelmesebb legyen pénzt költeni. Erről szól az érintőkártyás tömegközlekedési jegy vásárlás is, ami több nagyvárosban évek óta működik. A kényelmes fizetés több vásárlást hoz – mondta a vizsgálat eredményeire alapozva Kiss Ede, a Visa magyarországi területi vezetője. Emellett azt várja, hogy a közeli jövőben értelmetlenné válik az online és az offline vásárlás külön vizsgálata, annyira elterjed a többcsatornás vásárlás.
A trendek és a valóság azonban helyenként mást mutatnak még. Donáth Fruzsina, a Bónusz Brigád operatív igazgatója arról beszélt, hogy az online fizetéssel szemben sokan bizalmatlanok. Az oldalon engedélyezni lehet az egy kattintásos vásárlást, ám sokan rácsodálkoznak, amikor először használják a funkciót. Ilyenkor az ügyfélszolgálatnak kell elmagyaráznia, hogy igen, engedélyezte a funkciót, és ilyenkor valóban egy kattintással vesz terméket.
A csaló webáruházak rongálják a bizalmat
A Szövetség az Elektronikus Kereskedelemért elnöke, Dr. Ormós István két olyan problémára hívta fel a figyelmet, amely a bizalmatlanságot növelheti. Az egyik a nagy vásárlási időszakokra felépített rosszhiszeműen üzemeltetett webboltok létezése. Ezek egy darabig legitim üzletként működnek, majd az ünnepi szezonban beözölnő megrendeléseket már nem teljesítik.
Probléma az is, hogy a vásárlók többsége nem tudja, hogy csalás esetén visszavonhatja a fizetést, ez a chargeback. Amikor a Malév csődbe ment – idézte fel Ormós – azok az ügyfelek jártak jól, akik bankkártyával vettek jegyet, és chargebackkel vissza tudták szerezni a repülőjegyre költött pénzüket.
A magyar mobilfizetés nem működik
A hazai fizetési rendszerekről dr. Horváth Attila, a Big Fish fejlesztőcég elektronikus fizetésekért felelős termékmenedzsere sem volt túl jó véleménnyel: a háromszereplős fizetési infrastruktúra a külföldi piacról érkező szereplők számára meglepő. Máshol a vásárlók bíznak annyira az internetes boltokban, hogy ne kelljen a banki oldalra átirányító fizetést beépíteni.
Olyat ez, mintha bemennénk egy szépen berendezett áruházba, összeraknánk a kosarat, aztán megkérnének, hogy fáradjunk át a szomszédos postahivatalba fizetni.
Ehhez jön még, hogy a hazai mobilfizetési rendszerek nem terjedtek el. Horváth szerint a nagy technológiai cégek megoldásai – az Apple Pay, Android Pay vagy a Samsung fizetési appja – változtathatnak ezen, mert a hazai szereplők már három-négy alkalommal ugrottak neki a problémának, de valaki mindig megtörte az együttműködést.
És itt kerültek szóba a fintechek
A bizalmi deficit feloldásának egyik útja az lehet, hogy a fintech startupok ügyfélbarátabban közelítik meg a problémát. Mára már látszik, hogy a digitális pénzek áttörése, amit legalább egy évtizede vár mindenki, megkezdődött. Nem úgy, hogy tömegek használnak bitcoint fizetésre, hanem úgy, hogy egyre több szereplő épít a blockchain elszámolórendszerre. Később pedig a Visa magyarországi igazgatója szóba hozta a Transferwise-t is, amin a közelmúltban utalt pénzt külföldre, mert feleannyiba került a pénz eljuttatása, mint amennyit a bank felszámolt volna.
Szólj hozzá