A vacak csalásszűrő rendszereket használó kisvállalatok, a vagonszámra kiszivárgó, későbbi bűntettekhez felhasználható személyes adatok mind az internetes bűnözőket segítik.

Fotó: GotCredit.com
Fotó: GotCredit.com

Ijesztő számmal rukkolt elő a Lexis Nexis Risk Solutions: az átlagos digitális csatornán végzett tranzakciók – legyen az bankolás vagy hitelfelvétel – egyharmadát csalók követik el. A kétezer kockázatbecsléssel és csalásmegelőzéssel foglalkozó szakember bevonásával létrehozott jelentés szerint a kizárólag online szolgáltató cégekre jelenti a legnagyobb veszélyt a csalás.

A Bank Innovation által felfedezett felmérésben résztvevő pénzintézetekbn átlagosan havi 1672 tranzakció történik. A jelentett csalások havi átlaga pedig 519. A hitelcégeknél – ahol a tranzakciószám magasabb, 2457 havonta – magasabb a csalás aránya, eléri a 36 százalékot is.

A pénzintézeteknél az identity theft, azaz a mások ellopott adatinak felhasználásával végrehajtott megszemélyesítés a leggyakoribb csalásforma. Az ilyen bűntettek terjedését ráadásul megkönnyítik azok a nagy méretű adatszivárgások, amelyekből mostanában több is történt. Az e-kereskedelemben ez a bűntett nem jellemző, ott a régimódi hitelkártya-csalás dívik még.

A csalás drága

A jelentésből az is kiderül, hogy minden csalás miatt elveszített egy dollár valójában 2,48-2,82 dollár veszteséget jelent. A csalások gyakorisága mutat némi szezonalitást: karácsonykor nem csak a hetvenes évek ünnepi slágerei kelnek újra életre, hanem a csalók is, csalás nélküli időszak azonban nincsen.

Lényeges megfigyelés az is, hogy a csalások főleg a kisebb vállalkozásokat sujtják. Ezek a cégek nem vagy nem megfelelő technológiával szűrik a csalásokat, ezért jóval gyakrabban esnek áldozatul a bűnözőknek.

A részletek iránt érdeklődők a Lexis Nexis 44 oldalas jelentését innen (PDF) tölthetik le ingyen.


Ha tetszett a cikk:

és kövess minket a Facebookon!



Szólj hozzá

Vélemény, hozzászólás?