Úton a készpénz nélküli világ felé

Dagobert bácsi valószínűleg a szívéhez kapna, ha ki kellene ürítenie az aprópénzzel teli úszómedencéjét, de talán ő is belátná, hogy jobban megéri a készpénz nélküli lét. Vagy lehet, hogy mégsem? Milyen előnyei és hátrányai lehetnek a készpénz nélküli társadalomnak?

Szerethetjük vagy utálhatjuk, de tény, hogy egyre kisebb szerepet tölt be az életünkben a készpénz. Bármilyen csábító is a készpénz nélküli társadalom ötlete, mindennek ára van. Gyakran a hátrányokat elhomályosítja az ötlet iránti lelkesedés, és csak a csillogó felszínt látjuk.

A készpénz nélküli élet már több, mint egyszerű koncepció: léteznek olyan országok (ilyen például Svédország – itt a forgalom mindössze három százaléka készpénzes -, Franciaország vagy Kanada), ahol a készpénzt helyettesítő fizetési módok aránya meghaladja a 85 százalékot. Sőt, Dánia vagy Izrael tervei között egyenesen a készpénzforgalom megszüntetése szerepel.

A különböző fintech megoldásoknak köszönhetően egyre közelebb kerülünk a készpénz nélküli világhoz: vegyük például a PayPalt, Venmót, vagy a Square Casht és az Apple Payt. Ezek mind új állomások a fizetés digitalizálódásának folyamatában, akárcsak régebben a kazetták és a DVD-k voltak előhírnökei a különböző digitális alternatíváknak.

Sok szempontból ez jó hír a fogyasztók számára. A különböző mobil és elektronikus fizetési módok gyorsabb, kényelmesebb és sokkal hatékonyabb vásárlást tesznek lehetővé. A fintech megoldások arra épülnek, hogy elősegítsék ezeket a tranzakciókat, és különböző biztonsági intézkedésekkel védik a fizetési szolgáltatókat is. Az sem utolsó szempont a jogalkotók részérők, hogy a digitális módon elkönyvelt tranzakciók pedig elősegítik a gazdaság kifehérítését, könnyebben nyomon követhetővé válnak a kifizetések.

Nem minden arany…

Az érme másik oldalát is érdemes megnézni. A fejlődő ázsiai országokban és Afrikában egyelőre a készpénz az úr: 98-99 százaléka a kifizetéseknek készpénzben történik. Az ott élők számára elérhetetlenek az újfajta fizetési lehetőségek, hisz még bankszámlájuk sincs.

Ugyanakkor sokuknak van okostelefonja, és már létezik olyan applikáció, ami megpróbálja ezt a szakadékot áthidalni. Ilyen a BanQu, ami minden személyt egy blockchain rendszeren keresztül regisztrál, így nem a cégbíróság igazolja egy-egy ember, mikrovállalkozás valódiságát, hanem a rendszer. Cégbíróság vagy hasonló intézmény amúgy sem elérhető a szubszaharai Afrikában élő és vállalkozó emberek számára. Így a banki szolgáltatások elérhetővé válnak bank nélkül, mindössze egyetlen okostelefonnal 2,5 milliárd embert kapcsolódhat be a globális gazdaságba. És egészen biztos, hogy a jövőben újabb és újabb fintech megoldási javaslatok születnek majd a probléma megoldására.

Nem elhanyagolható probléma az sem, hogy például azokon a területeken, ahol magas az illegális bevándorlók száma (akik többnyire készpénzben kapják a fizetésüket), ily módon munkanélkülivé válnának. Becslések szerint 2014-ben több, mint 11 millióan tartózkodtak jogtalanul az USA-ban. Nehéz lenne megmondani, milyen hatással lenne a gazdaságra és a társadalomra az, ha ezek az emberek kiesnének a rendszerből.

Kérdéses az is, hogy mennyire biztonságos, ha minden digitálisan történik: a rendszer jobban ki van téve a különböző támadásoknak. Ráadásul egy áramkimaradás, vagy a rossz internet kapcsolat akár elérhetetlenné is teheti pénzünket egy időre. A kiberbűnözés pedig, az új fizetési megoldásokkal együtt szintén dinamikusan fejlődő iparággá vált. A technológiát sem feltétlen tudja mindenki követni: az idősebbek, vagy hátrányos helyzetűek nehezebben azonosulhatnak a gondolattal, hogy többé nincs szükségük pénztárcára.

Megállíthatatlan növekedés

A Federal Reserve System, az Egyesült Államok központi bankja 2016-ra több mint 616 milliárd dollárra becsüli a készpénz nélküli tranzakciók értékét. Összehasonlításképpen: 2010-ben 60 milliárd dollár volt “csupán”, ami igen figyelemreméltó növekedés.

Vitathatatlan, hogy ez nagyon jelentős érték, de nem szabad elfelejteni, hogy két ország között is hatalmas különbségek lehetnek. Vegyük például Svédországot és Németországot: Svédországban a fogyasztói tranzakciók 59 százaléka készpénz nélkül zajlik, ugyanez Németországban 33 százalék.

Ma azt énekelné az Abba, hogy Paypass, paypass, paypass

Magyarországon 2014 óta léteznek okostelefonon elérhető mobilfizetési és mobilvásárlási lehetőségek. A magyarok többsége egyelőre nem használja ezeket az applikációkat, és továbbra is a készpénzt részesíti előnyben. Persze azért is, mert itthon a kereskedők mindössze 25 százalékánál lehet például bankkártyával fizetni, amíg Nyugat-Európában 60-70 százalék ez az arány.

Nahát, ilyen is volt?!

A mai napig az emberek többségét megnyugvással tölti el, ha a pénzt fizikai valójában tulajdonolja, és ha úgy alakul, akár elrejtheti a matraca alá is. Ott semmilyen hekker nem tudja elérni, bombabiztos rejtekhely (egészen addig amíg valaki meg nem találja, ugye.) Ahogy az internet és a készpénz is a mindennapjainkká vált, a különböző digitális fizetési megoldások is elfogadottak és lassan hétköznapiak lesznek.

A készpénz nehezen fog teljesen kihalni, és nem is rossz találmány, de nagy valószínűséggel nem is olyan sokára eljön az idő, amikor úgy fognak csodálkozni a papírpénzre és az érmékre nézve, ahogy azt mi tesszük ma, ha egy floppy lemez kerül a kezünkbe.