Átlagosan 125 ezer forintért vettek számítógépet a magyarok a járvány alatt, de azok is legalább 30 ezret költöttek el, akiknek csak egy-egy alkatrészre volt szükségük.

Laptopot és kiegészítőket vettek a magyarok a vírus alatt (Fotó: Zoom)

A koronavírus járvány alatti digitális oktatás több téren is próbára tette a szülőket. Ebből csak az egyik volt, hogy a szülők kellő jártassággal rendelkeznek-e a digitális téren. Legalább ennyire fontos, hogy van-e otthon elég tablet és számítógép, webkamera és fülhallgató, és van-e elég íróasztal a digitálisan oktatott gyerekeknek.

A Budapest Bank legújabb kutatásában felmérte, milyen eszközöket vásároltak a magyarok a járvány alatt. A megkérdezettek negyede volt kénytelen új számítástechnikai eszközt venni. Erre átlagosan 125 ezer forintot költöttek. Ez egy jó minőségű, de használt laptop vagy asztali számítógép vagy egy táblagép árának felel meg.

Kétharmad nyilatkozott úgy, hogy valamilyen kiegészítőt kénytelen volt vásárolni. Erre átlagosan 32 ezer forintot költöttek. Ezért az árért kaphattak akár egy új monitort is. A járvány alatt azonban jelentősen megugrott a webkamerák ára, ezért az is elképzelhető, hogy a késve észbe kapó vásárlók méregdrágán vettek egy amúgy alsó kategóriás kamerát. Szóba jöhet még a memória bővítés vagy más egyéb tuning.

A kutatás azt is felmérte, milyen kommunikációs csatornákat használtak az oktatásban. A legnépszerűbb a Messenger, a Kréta és az e-mail volt, mindegyiket a megkérdezettek 54 százaléka említette. Hasonló nagyságrendben említették a Facebook csoportokat is. A világszerte nagyon népszerű Zoomot csak a válaszadók 28 százaléka említette.

A sajtóban megjelent, többnyire a karantén szituáció elviselhetetlenségéről megjelent hírek ellenére a szülők 44 százaléka arra számít, hogy a most használatba vett csatornákat a jövőben is használni fogják az iskolák. Ez nem jelenti azt, hogy a kényszerű távoktatás stresszét rosszul ítélték meg a szülők. Ráadásul attól függően volt könnyebb vagy nehezebb az egyes családoknak, hogy a szülők mennyire kötött munkarendben dolgoztak, mennyi hely volt a digitális oktatásban résztvevő gyermekeknek, mennyi stresszt hozott magával a digitális oktatás. Akár egyazon iskola különböző tanárai is máshogy próbálták megoldani egyazon problémát.

A gyerekek 51 százaléka laptopot, 25 százaléka asztali gépet, 14 százaléka mobilt és 10 százaléka tabletet használt elsősorban a tanuláshoz. A másodlagos eszköz egyértelműen a mobiltelefon volt, a válaszadók 64 százaléka jelölte meg ezt.

Ami a fizetési módot illeti, a többség így vagy úgy, de zsebből fizette a hardverelemek árát. Online vagy személyesen indított áruhitelt csak a vásárlók töredéke választott, sőt a hitelkártya felhasználás sem volt jellemző. A többség az üzletben készpénzzel fizetett, átutalta a vásárlás árát vagy a futárnak adott készpénzt.


Ha tetszett a cikk:

és kövess minket a Facebookon!



Szólj hozzá

Vélemény, hozzászólás?