Felmérte a Mastercard, hogy mennyire fogja zavarni az új uniós szabályozásban kötelezővé tett kétlépcsős azonosítás a kelet-európai felhasználókat. A jövőben ugyanis az online fizetéseknél a lehetséges három azonosítási módból (biometrikus, birtokolt eszköz, azaz kártya, token vagy mobiltelefon és végül a jelszó) kettőt kell alkalmazni. Például megadjuk a jelszavunkat, majd pedig a telefonra érkezett kóddal (birtokolt eszköz!) zárjuk az azonosítás második részét.
A megkérdezettek 54 százaléka nyilatkozott úgy, hogy ugyanolyan gyakran vásárolna online, mint korábban. Magyaroszágon pedig ennél is magasabb, 68 százalék a kétlépcsős azonosítás támogatottsága. Emellett van még egy érdekes, közép-európai adat: a válaszadók 34 százaléka gyakrabban használná az online kártyás fizetést a nagyobb biztonságérzet miatt.
A választható második azonosítási módok közül a biometrikus (49%) volt az egyik legnépszerűbb. Még jobban kibontva a kérdést 39 százalék ujjlenyomat olvasót, 15-15 százalék pedig írisz-szkennert vagy arcfelismerést szeretne. A hangazonosításban csupán csak a válaszadók kilenc százaléka bízna. Hasonlóan népszerű (50%) az sms-ben vagy mobilappban kapott kód. A PIN-kód pedig egy-két százalék lemaradással a harmadik. Egyértelmű nyertese tehát nincs a versenynek.
Ha csak a magyar eredményeket nézzük, akkor nálunk is 49 százalék szeretne biometrikus azonosítást, amelyből az ujjlenyomat-olvasás a legnépszerűbb technológia. A szelfis azonosításban pedig alig 4 százalék bízik.
A változásban a kereskedők és a felhasználók egy ponton ellenérdekeltté válnak. A kereskedők előnyt kovácsolhatnak abból, ha a biometrikus adatokat profilépítésre, a vásárlási adatokkal összekötve pedig szolgáltatásfejlesztésre használják fel. Az EU GDPR nevű adatvédelmi szabályozása azonban pont azt akarja elérni, hogy az ilyesfajta adatkezelés az ügyfelek tudtával és explicit beleegyezésével történhessenek csupán. A Mastercard a cég által alapított leányvállalat, a Truata anonimizációs technológiájában látja a megoldást. Érdekes lesz azonban követni a vitát, hogy mit gondolnak erről az európai jogvédő aktivisták és szervezetek.
Szólj hozzá