A legnépszerűbb hazai pénzküldési mód gyorsan veszíthet a népszerűségéből, ha bonyolultabbá és lassabbá válik.
A magyar fizetési szolgáltatások nagy, hangosan ki nem mondott kérdése, hogy ki nyírja ki a sárga csekket. (Amit a közeli barátai és családtagjai amúgy készpénz-átutalási megbízásnak hívnak.) Tömegek használják, bár nem gyors, nem olcsó, és aki állt már sorba nem légkondicionált postán egy csokor kornyadozó csekkel, az azt is tudja, hogy nem kényelmes. Ennek ellenére a többség még mindig szereti a csekket. 2015-ben 215 millió sárgacsekket fizettek be 2190 milliárd értékben. Ennél a 2016-os számok biztosan alacsonyabbak, de nem jelentősen.
Most azonban a Napi.hu értesülése szerint a pénzmosást és a terrorizmus finanszírozását megelőző 2017. évi LIII. törvény életbe lépésével szigorúbb ellenőrzéshez kötik a csekkek befizetését. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy-egy sárga csekk befizetésekor be kell mutatni a személyi igazolványt és a lakcímkártyát.
A helyzetet bonyolítja, hogy a HVG értelmezése szerint a közüzemi csekkek, illetve az állami, önkormányzati befizetések nem tartoznak az ellenőrizendő tételek alá. Aki a csekken M vagy FM, azaz mentes vagy feltételesen mentes jelet lát, annak elvben nem kell magával vinnie a tárcáját a csekkbefizetéshez.
Viszont nem csak az szoktathatja le az embereket a csekkről, ha a szigorú ellenőrzés miatt lassúvá válik a folyamat. A bizonytalanság legalább ennyire rossz. És hogy mit lehet helyette választani: ezt a sárga csekk meggyilkolásáról szóló cikkünkben írtunk.
Szólj hozzá