Plasztik bankjegyek, műanyag tokenek és a világ legijesztőbb bankautomatái: megnéztük, milyen fizetni Ukrajnában.

Plasztik bankjegyek, műanyag tokenek és a világ legijesztőbb bankautomatái: megnéztük, milyen fizetni Ukrajnában.

Kijev európai nagyváros, már ezért érdemes megnézni
Kijev európai nagyváros, már ezért érdemes megnézni

Két tanácsal szálltam le Kijevben a repülőgépről. Mindkettő egy olyan barátomtól származott, aki már többször meglátogatta az ukrán barátait, és egy utazási ügynök lelkesedésével beszélt Kijevről. Az egyik, hogy mindenképpen legyen nálam készpénz, a másik, hogy a készpénz euró vagy dollár legyen. Idő hiányában mindkettőt sikerült elrontani.

Egy darabig kérdés volt, hogyan jutunk be Boriszopol repteréről a 30 kilométerre fekvő városba, de amikor a leghiénább kinézetű taxis is azt mondta, hogy 15 euró lesz, visszatért a hit. Körülbelül ez volt az összvagyonunk, mert az ukrán ATM-ről első nekifutásra lepattantam. Nem vagyok ijedős, de amikor a PIN beírása előtt négy képernyő figyelmeztet azokra a jelekre, amik arra utalnak, hogy az automata lopja a kártyaadataimat (felragasztott kamera, bármi műanyag vacak a kártynyíláson, gyanúsan elálló billentyűzet), akkor elgondolkodom.

Csak nincs feltörve minden automata

Mivel az ország alapvetően készpénzes, ezért a hotel melletti bankautomatából, ami beérte egy figyelmeztető képernyővel, vettem ki pénzt. Prepaid MasterCard, appból letiltható, kevés rátöltött pénz – azaz a szokásos utazós óvatossági intézkedések voltak érvényben. Az átváltáson buktam egy keveset, de korántsem annyit, mintha a forintot 1:10-hez arány helyett csupán 1:5-hözben váltó pénzváltóval álltam volna szóba. Néhány helyen – például az éttermekben és az egészen zseniális Roshen csokiszalonban – ugyan lehet kártyával fizetni, de nem érdemes erre építeni.

Hrivnya - egy darab semmit sem ér, hétért már adnak csokit, harmincért sört
Hrivnya – egy darab semmit sem ér, hétért már adnak csokit, harmincért sört

Ha viszont az ember szerzett készpénzt, csodákat lehet venni. Például metrójegyet, ami vagy unalmas érintőkártya (Paypass is), vagy műanyag tantusz. Öt darab jár kétszáz forintnak megfelelő hrivnyáért. A tantusz egy helyre biztosan nem érvényes, a Kijev dombjára menő siklóra három hrivnyáért (ez körülbelül 30 forint) kell egy másik fajta műanyag tallért venni. Amikor ezt megláttam, elszégyelltem magam a budavári sikló 1200 forintos jegyére gondolva.

Van-e itt fintech egyáltalán?

Az európai jellegű város mindennapjaiban nem látszik még, de a fintech Ukrajnába is betette a lábát. Tavaly január óta létezik fintech meetup, igaz kisebb, mint a startupos vagy a big datás közösség a városban. Odesszában Bitcoin ATM is működik, a Bitfury nevű cég pedig már a kormánnyal tárgyal a közadatok blockhainre való feltöltéséről. A PrivatBank nevű helyi bank házon belül megoldotta az iMessage használatával történő mobilos számlafizetést. Néhány ukrán fintech startup pedig olasz, amerikai vagy közelebbi, régiós akcelerátorokban nevelkedik.

34459645640_d2c7ca1486_z

Kijevbe azonban nem a fintechért érdemes menni. Kedvesek az emberek, olcsó a sör, emberléptékű és érdekes a város, és lépten nyomon csokiszalonokba botlik az ember.

Szedlák Ádám


Ha tetszett a cikk:

és kövess minket a Facebookon!



Szólj hozzá

Vélemény, hozzászólás?