Érdekes ötletet dobott fel Tim Bradshaw a Financial Times véleményrovatában. Szerinte a Stripe 95 milliárd dolláros értékelése nem csak azt jelenti, hogy a fintech cégekre szívesen költenek pénzt a befektetők. Fontosabb, hogy a hirdetésre épülő helyett a kereskedelemre épülő internet köszönthet be.
Bradshaw nem ismeri a kelet-európai internetet, ahol egymással határos államokban különböző fejlődési útjait lehet megfigyelni az internetnek. Csehországban a Seznam nyomán a kereső, Magyarországon az Internettó miatt a sajtó, Lengyelországban pedig az Allegro miatt az e-kereskedelem lett az internetes ipar meghatározó területe. Az Egyesült Államokban mindegyik terület létezik, illetve a Facebook – ne felejtsük el, a magyar iWiW korábbi fejlemény volt – miatt a közösségi web is szerephez jutott. Mire azonban ezek kialakultak, a meghatározó modell is rendelkezésre állt: a felhasználók követésén alapuló célzott hirdetések értékesítése.
Korábban – írja Bradshaw – külön kódot kapott a honlap nem elérhető (404) és a honlap csak fizetés után érhető el (402) hiba, de ez utóbbit nem szokás látni. Nem építették ki a fizetős webet, mert az ingyenes, reklámfinanszírozott modell elegendő volt. Ráadásul komoly ellenállás is volt a kereskedelmi web és a szabadabb szellemű, akadémiai megközelítésből fakadó szabad web között. Ezt sajnos nem sikerült feladni, helyette a digitális privát szféra megszüntetése felé mozdult a technológia.
A Stripe azonban a komplex, megkövesedett, nehezen használható fizetési metódusok lebontásában érdekelt. Ez pedig egy sikeres gondolat, ami lehetővé teszi, hogy a céget 95 milliárd dollárra értékeljék. Korábban is volt szó mikrofizetési megoldásokról, aki figyel a trendekre, több, mint húsz éve hallhat ezekről. Most viszont meg is lehet építeni egy ilyen rendszert.
Ha pedig a Stripe sikeres, azzal a Google és a Facebook tortájából is kiharaphat egy darabot. Illetve Bradshaw szerint eleve egy, a hirdetésre alapozott modellnél nagyobb torta után fut a vállalkozás. Többen akarnak vásárolni dolgokat, mint ahányan hirdetni akarnak, amiből aztán vagy lesz vásárlás vagy nem. Az e-kereskedelem évi ötezer milliárd dolláros, a globális hirdetési piac 569 milliárd dolláros. Egy tízes szorzó van a kettő között. És mindez úgy – tesszük hozzá mi – hogy a hirdetési ipar közben kivéreztette a sajtót.
A hirdetét utáni világra készül a Facebook a korábban Libre, most épp Diem névre hallgató kriptovalutával. Ebben versenyzik a Twitch és a Patreon is, amit próbálnak követni a hirdetési piacon jól működő platformcégek. Meg az olyan gyanús, hibrid modellt képviselő startupok is, mint a szerkesztők nélküli szerkesztőségként működő hírleveles Substack. A Stripe pedig a háttérben kényelmesen kiszolgálja a legtöbbjüket fizetési megoldással.
Szólj hozzá