Kártyacsalási tanulmányt publikált az Európai Központi Bank (EKB). Apró szépséghiba, hogy csak 2016-ig tartalmaz adatokat, azt viszont az egész EU területéről gyűjtötték.

(Fotó: frankieleon / CC-BY)
(fotó: frankieleon / CC-BY)

2013-ban a SEPA régióban kibocsátott ezer kártyából 13 lett csalás áldozata, 2016-ra megduplázódott ez a szám. Az emelkedés eloszlása azonban nem azonos a teljes területen. Írországban például komolyabb a növekedés, ott 2016-ra ezer kártyánként 47 lesz csalás áldozata. A kisebb piacokon – Finnországban, Portugáliában és Romániában – százalékosan nagyobb a növekedés, de a csalásban érintett kártyák aránya az alacsonyabb kiinduló szint miatt még mindig íz írországi alatt marad.

A card not present – azaz internetes és mobil – vásárlások esetében az elmúlt tíz-tizenöt évben minden évben növekedett a csalások száma – írja a Finextra. Ez az időszak nagyjából lefedi az internetes kereskedelem kiépülését, népszerűvé válását is. A SEPA országok közül csak Portugáliában nem emelkedetett a CNP fizetések során elkövetett csalások száma a vizsgált időszakban. Ellenben ott a fizetési termináloknál elkövetett csalások száma ugrott meg. Összeségében az ilyen bűntettek okozta kár a teljes SEPA régiban nőtt.

Az e-kereskedelemben megjelenő csalás is emelkedő tendenciát mutat az angol és a francia picon. 2012-ben Franciaországban 109 millió euróra rúgott az elcsalt fizetések volumenjne, négy évvel később már 146 millióra rúgott ez az összeg. A tanulmány szerint a pénzintézetek legalább három tágan értelmezett megoldásból válogathatnak: az egyik a gépi tanulás alkalmazása a csalások felismerésére, a másik egy szabály alapú rendszer felépítése, a harmadik pedig egy hibrid rendszer felállítása.


Ha tetszett a cikk:

és kövess minket a Facebookon!



Szólj hozzá

Vélemény, hozzászólás?