A digitális fizetés ötlete azóta foglalkoztaja a vállalkozókat, amióta az első dolgot megpróbálták eladni a weben. Ezek a cégek nem élték túl a kilencvenes éveket.

A web első fellángolásakor is népszerűek voltak a digitális pénz kezdeményezések. Különösen azért, mert akkor még a mostani netbankok vagy a Paypal-hoz hasonló szolgáltatások sem álltak rendelkezésre a netes vásárláshoz és utaláshoz.

A Wired Magazine, ami a technológiai fejlődés szinte kritikátlan rajongója volt akkortájt. A közelmúltban már közöltek olyan szerkesztői előszót, ami újradefiniálja a magazin szerepét, kritikusabb megközelítést választva. Az 1996. augusztusi számban, ami a különböző digitális dollárhelyettesítő eszközöket sorolja fel, ennek még nyoma sincs. Nézzük mik voltak a legnépszerűbbek!

A First Virtual offline számlavezetést kínált, ám adott egy olyan azonosítókódot az ügyfeleinek, amellyel emailes vagy webes rendeléseket bonyolíthattak. Tranzakciónként 29 centet plusz két százalékos jutalékot számoltak fel a szolgáltatásért, mindezt úgy, hogy még csak nem is volt azonnali a vásárlás. Az azonosítási folyamat a háttérben, emailben zajlott.

A kor nyomát már a nevében is hordozta a CyberCash nevű kezdeményezés. Ez lényegében a bankrendszert próbálta megvalósítani az interneten, a hagyományos szereplők nélkül. Az alapítók elképzelése szerint a netezők egymás CyberCash számlájára utalgattak volna anonim módon. A Wired szerint az anonimitás mondjuk nem működött, de hát mire vágyik az ember tranzakciónként 30 centért?

A Netbill is egy külön feltöltendő számlát ajánlott, amelynek tartalmát online lehet elkölteni. Ez az az online pénz, amely elsősorban digitális jószágok vásárlásában gondolkodott, így még az is meg volt oldva, hogy a vásárló titkosítva kapja meg a vásárlásának tárgyát, a fizetés után pedig a hozzá való kioldó kulcsot. Az alapítók 1-2 centes jutalékkal számoltak, így akár egy 5 centbe kerülő valamit is meg lehetett volna vele venni. Igaz, a lap szerint az üzleti tervet nem sikerült tesztelni, így az 1-2 centes jutalék és a fenntartható működés inkább vágynak számított, mint ténynek.

A Digicash a hagyományos bankokat is bevonta volna az üzletbe. Tőlük lehetett volna megvenni a cég nevét is adó digicasht kártyás vásárlással vagy utalással. A Digicash maga pedig különböző címletű digitális „érmékből” áll, ami lehetővé teszi a pontos fizetést. Ez a cég mert a legnagyobbat mondani, szerintük tized centnyi tranzakciós költségből el tudtak volna működni.

A First Virtual 1998-ban feladta a pénzügyi területre történő belépést, ügyfeleit a CyberCash vette át, akár csak egy évvel korábban 1997-ben a NetBillt is. A CyberCash 2001-ig működött, ekkor csődbe ment, a cég maradékait a VeriSign vásárolta fel. A DigiCash nem adta fel, ellenben 1998-ban csődbe ment.


Ha tetszett a cikk:

és kövess minket a Facebookon!



Szólj hozzá

Vélemény, hozzászólás?