A kriptocsődök során eltűnő pénzekhez képest keveset loptak, de az eszmei értéke hatalmas a kétezer éves kelta aranykincsnek.

(Fotó: Alex // CC-BY-SA)

A meggazdagodásnak nem a megfelelő módja a nagyszabású lopás, illetve pénzügynek sem neveznénk, de az aranykincsek mindig beindítják az ember gondolkodását. Még akkor is, ha 483 kelta aranyérmét lovasítottak meg egy német múzeumból tolvajok.

A sztori a filmekben látható történetekre hasonlít leginkább. Éjfél után, fél kettőkor törtek be a tolvajok Manching kelta és római kincseket tartalmazó múzeumába. Az arany összecsomagolásához kilenc percre volt szükségük a bűnözőknek, és maradhattak volna tovább is, mert a riasztó nem szólalt meg. A rendőrség szerint profi, szervezett tolvajbanda csaphatott le a múzeumra. A telefonkábeleket egy kilométerrel arrébb vágták el, így a riasztás a rendőrséghez sem futott be.

A múzeum biztonsági rendszere azt rögzítette, hogy 1:26-kor törtek be – kilenc perccel a telefon kiiktatása utaán – be a múzeumba, 1:35-kor pedig már távoztak is az elkvetők. Guido Limmer, a bajor állami rendőrség vezetőhelyettese szerint az elkövetés módja nagyban hasonlít két másik bűntényre az elmúlt évekből. Az egyikben Drezdából loptak ékköveket, a másik pedig egy berlini aranyrablás volt. Mindkettővel egy berlini bandát gyanúsítanak. A mostani ügyet azonban még nem sikerült összekötni ezzel a csoporttal.

Az 1999-es ásatás során Manching mellett talált aranykincs pénzzé tétele sem amatőr feladat. Komoly szervezett bűnözői kapcsolatok kellenek ahhoz, hogy egy időszámításunk előtt 100 körülről származó, 1,6 millió euró értékűre becsült régészeti leletre vevőt találjanak. A régészek abban reménykednek, hogy az érmék előbb-utóbb sértetlenül felbukkannak valahol.


Ha tetszett a cikk:

és kövess minket a Facebookon!



Szólj hozzá

Vélemény, hozzászólás?