A Blockchain Budapesten tartott előadásán a világhíres kriptoguru arról beszélt, mi a különbség a jog és a kód között, és miért lesz hosszabb idő az okosszerződések elterjesztése.

Nick Szabo emberemlékezet óta foglalkozik e-pénzzel és kriptográfiával

Elég kihasználatlan számítógépes erőforrásunk van ahhoz – állította előadásában Nick Szabo, hogy a szerződések elkészítését, ellenőrzését és a hozzájuk kötődő többi munkafolyamatot átadjuk a számítógépeknek. A kriptográfus szerint az emberiség legfontosabb találmányainak egyike a szerződés, mert ez teszi lehetővé, hogy az emberi közösségek a mindenki ismer mindenkit elv mentén működő kis közösségeken túlnőjjenek. A jogászok, könyvelők hadseregét leválthatja a gép.

Ahhoz azonban, hogy ehhez egyáltalán hozzálássunk át kell látni, hogy milyen darabokból építkezünk. A most létező jog bonyolult, kipróbált, az élet minden területét lefedő komplex rendszer. A szoftvernek azonban még jócskán van hová fejlődnie Szabó szerint. A kriptográfus kitért arra, hogy a központosított gondolkodás is az egyik hátránya a mai banki rendszernek. Majd arról beszélt, hogy a magukat hagyományos banknak nevező pénzintézetek is digitálisan oldják meg a feladataik nagy részét, emiatt pedig távolabb vannak a valóban hagyományos, a történelmi múltban gyökerező bankolástól, mint azt magukról gondolják.

Ha számítógépet használsz valamire, nem vagy tradicionális. Minden, amit ma gépen csinálnak radikális kísérletnek számít. Ha pedig nem használsz számítógépet ma, akkor azért vagy radikális kísérletező.

Szabo egyáltalán nincs elragadtatva az informatika állapotától. Politikailag és technológialag is sérülékeny rendszernek tartja, míg a jog egy ellenállóbb terméke az emberiségnek. Jelenleg a szerződési joggal foglalkozik, ám ezt sem közvetlenül a jog mai állapotát digitalizálva gondolja felépíthetőnek. Helyette egy kevésbé fejlett, kevésbé komplex állapotból indul ki, a középkori szerződésekből, amikor az olasz jog különösen innovatív korszakát élte.

Minden a dobozos kólával kezdődik

Az okosszerződések mechanikus elven működő nagyapja a kólaautomata – mondja Szabo. Ebben be volt állítva egy csomó feltétel, hogy mi történik, ha öt centet dobnak be, ha tíz centet dobnak be, ha olyan összeg kerül bele, amiből már vissza kell adni. Az adásvétel során felmerülő összes lehetőség le volt programozva benne, számítógép nélkül.

Az okosszerződés nem csak egy elosztott program vagy egy adásvétel. Egy ilyen szerződésnek ellenőriznie kell, hogy teljesültek-e feltételek. Emellett rendelkeznie kell valamilyen felhasználói felülettel, ami lehetővé teszi a szerződés megkötése előtti tárgyalást. Az okos szerződésnek túl kell mutatnia azon, amit egy ügyvéd ma szerződésnek gondol. Például az Uber GPS-jel alapján rendel egymáshoz utasokat és sofőröket. Egy jogásznak eszébe se jutott volna korábban, hogy az internetes keresés egy szerződés szerves része lenne. Ugyanígy a modern okosszerződési platformnak része kell legyen az alkudozás is, az ajánlatok tétele és visszavonása.

A blockhainen kívül is ellenőrizni kell

Ha a fentiek mindegyike megtörténik, akkor lehet létrehozni a szerződést. A performatív szakasznál ellenőrizni kell a szerződés feltételeinek létrejöttét. Az okosszerződést az különbözteti meg a hagyományostól, hogy kevesebb bizalom szükséges hozzá. Nem kell abban sem bízni, hogy a felek közt működni fog a jog, ami akár egy netes vásárlás közben is felmerülhet aggodalomként.

Az okosszerződéseknek azt is meg kell még oldania, hogy jelenleg a jog területhez kötődő jószág. “Az amerikai törvények a brit jogra épülnek, Latin-Amerikában nagyrészt a római jogon alapul a berendezkedés. Ez két, inkompatibilis jogrend” – mondta előadásán a szakértő. Szabó szerint nem valószínű, hogy a nulláról a mostaninál jobb szerződési jogot raknak össze a kriptós startupok, de a mostani funkciók elosztottabbá, kevésbé bizalomközpontúvá tételében van bőven feladat.


Ha tetszett a cikk:

és kövess minket a Facebookon!



Szólj hozzá

Vélemény, hozzászólás?