A háztartások 35 százalékának romlott az anyagi helyzete a járvány hatására, míg 62 százalékának nem változott. A válaszadók 32 százaléka mondta azt, hogy csökkent a fizetése, 29 százalékának csökkent a munkaideje. A járványhoz kapcsolódó félelmek közül a munkahely elvesztése miatti aggodalom a legkomolyabb, de ezt is csak a válaszadók 17 százaléka említette. A megkérdezettek nyolcvan százaléka pedig nem tart ettől.
Az öngondoskodásról alkotott kép a válaszadók szerint egyre jobb. A felük szerint határozottan pozitívan megítélendő dolog. Ugyanakkor a pénzpiaci megtakarítással rendelkező száma csökken. 2011-ben még 53 százalék rendelkezett ilyesfajta tartalékkal, mostanra ez negyven százalékra csökkent.
A különböző pénzügyi termékek közül a takarékszámla, a nyugdíj előtakarékossági számla és az egészségpénztár népszerűsége csökken. Az életbiztosítás népszerűsége stagnál. A lekötött bankbetét és az önkéntes nyugdíjpénztár növekvő pályán mozog.
A járvány kapcsán az is szóba került, hogy mennyit kell félretenni. A válaszadók 42 százaléka szívesen spórolna többet, de nem áll módjában, kilenc százaléka ezt meg is tette. Csak 36 százalék mondta azt, hogy nem tartja szükségesnek növelni a félretett összeget. (13 százalék pedig nem tudta mit válaszolna.) Szorult helyzetben a válaszadók többnyire a készpénz jellegű megtakarításaikhoz nyúlnak hozzá a befektetések helyett. Illetve március eleje óta lemondtak valamilyen nagyobb kiadásról.
Évről évre nő azoknak az aránya, akik otthon megtakarított pénzt tartanak. Idén 47 százalék válaszolt igennel a kérdésre. Többnyire azért tesznek így, mert ez kéznél van, kisebb összegű és rövidebb távra elrakott pénz. De komoly a visszatartó ereje az alacsony banki kamatnak, a magas banki díjaknak és úgy általában a banki ügyintézésnek és a bankokba vetett bizalom hiányának.
Szólj hozzá