Nincsenek jó idők. Az IRI hat kulcsfontosságú európai piacon végzett felmérése szerint a vásárló 58 százaléka már most spórolásba fogott, 35 százalékuk pedig hozzányúlt a megtakarításaihoz is. A négy évtizede nem látott infláció teljesen megváltoztatja a bevásárlási szokásokat.
Az európai felmérés szerint a kevesebb étkezés, a minőségi boltok helyett a budget üzletek felé fordulás, a sajátmárkás termékek előnyben részesítése és a leárazott, esetenként lejáróban lévő szavatosságú termékek keresése is a megküzdési stratégiák között van. Ezek Európában a hetvenes-nyolcvanas évek trükkjei. Magyarország akkor épp a legvidámabb barakk volt még, ezért mi később szembesültünk ezzel a gazdasági helyzettel.
A szezonon kívüli zöldségekhez a jövőben a jobb módú vásárlóknak lesz egyszerű hozzájutniuk. A kevésbé jól szituáltak számára szűkülnek a lehetőségek. Az IRI felmérése szerint kevesebbet is rendelnek ételt az emberek, a válaszadók közel 50 százaléka pedig kevesebb éttermi fogyasztásról számol be. Ezeket a vásárlói döntéseket pedig meg fogja érezni a COVID-ot amúgy is megsínylő vendéglátóipar is.
Az MKB és a Takarékbank agráripari szakértői szerint az energiaárak növekedése és a csökkenő kereslet 2023-ban lesz komolyabb hatással a magyar élelmiszerárakra – írja az Agrárszektor. Az irány azonban egyértelmű, nagy drágulásra kell felkészülnie a vásárlóknak. További lényeges hatás a gabonafélék világpiaci drágulása és forint romlása is.
A lap korábbi, szeptemberben megjelent cikke szerint a nyári aszály és Ukrajna megtámadása már megjelent a hús, tojás és a tej árában is. A később fellépő takarmányhiány pedig szintén kedvezőtlen hatással lesz az árakra.
Szólj hozzá