Most akkor tényleg az a forradalom, hogy mobilról is fel lehet kapcsolni a villanyt, vagy van ennek az egésznek valami értelme is? Megpróbálunk válaszolni!
(fotó: Steven Cooper / CC-BY)
Az idei – meg a tavalyi, és valójában már az előtt is esett róla szó elég – év divatos kifejezése az internet of things (IoT). Ezt több szerencsétlen módon próbáljuk magyarra fordítani, emlegetünk dolgok vagy kütyük internetét, de egyik sem hangzik jól, ráadásul nem is fedi teljesen az eredetit. Két tökéletes szó megkeresése helyett körbejárjuk a témát.
Mi az az internet of things?
Legegyszerűbben megfogalmazva az IoT az a trend, hogy amiben eddig nem volt processzor és nem kapcsolódott az internethez, abban most majd lesz. Ennek a gondolatnak az okoshűtő a lovasszobra, ami kamerával figyeli a belső terét, szól, ha sárgul az alma, ha lejár a tej, az ajtón lévő kijelzőn pedig reggelente mutatja az időjárást és a naptárunkat. Az okoshűtőn vagy a mobilról vezérelhető villanykörtén túl azonban számos más berendezés internetre kötése is lehetséges.
Ha már három éve is volt, miért most beszélünk róla?
Van pár év átfutása aközött, amikor egy-egy technológiai megoldást kidolgoznak és amikor az annyira elterjedt lesz, hogy keresnek egy gyűjtőnevet az ezt használó eszközöknek. A neten keresztül nézhető otthoni kamerák tíz éve is voltak, az IoT szó viszont nem létezett. Bruce Sterling amerikai sci-fi író és nagyon éles szemű jövőkutató viszont 2004-ben már javasolta a spime szót a netre kötött apró vacakokra.
Miért most jött létre az IoT?
Sterling azt írta 2004-ben, hogy a gyártási technológiák fejlődésével, azonosítási megoldásokkal, helymeghatározással, gyors prototípusgyártás olcsóvá válásával jönnek létre majd a spime tárgyak. Valami ilyesmi a helyzet most is: Kínában olcsón lehet gyártatni, az okosmobilos forradalom miatt egy raklap alkatrésznek lement az ára, annyit állítanak elő belőle, mint a szemét. A bőséggel pedig megnyílik az út az érdekes ötletek burjánzása előtt. Lenne ma ennyi rezgő, remegve visszajelző, mocorgó kütyünk, ha az első mobiltelefonos forradalom alatt nem indul be a rezgőmotor-gyártás? Most is hasonló előtt állunk, de nem csak egy motorfajtából van nagyon sok, hanem processzorból, wifichipből, szenzorok erdejéből.
Akkor ez csak kütyükről szól?
Dehogy, sőt már beszélnek ipari IoT-ről és ipar 4.0-ról is. Az új ipari forradalom után többet fogunk tudni a gyárakról, arról, hogy hol képződik selejt, hol lesz szükség javításra, mikorra kell alkatrészeket rendelni. Még olajozottabb gépként tud viselkedni egy-egy üzem. De van hasonló elképzelés a netre kapcsolt mezőgazdaságról is. Az Accenture tanácsadócég rövid jelentése erről szól.
IoT, IoT, nem ezek rontották el az amerikai internetet pár napja?
Szóval, nos…igen. A teljes hír úgy szólt, hogy az IoT eszközöket is nagy számban tartalmazó Mirai-botnet indított túlterheléses támadást egy fontos amerikai internetes szolgáltató ellen. A feltört gépekből összeállított botnet azért jöhetett létre, mert sok okoskütyüben maradtak biztonsági rések. Ez pedig az IoT csapdája: a szórakoztatóelektronikai cégek egy-két-három éves időtartamokban gondolkodnak, háztartási eszközt viszont hosszabb távra vásárolunk. Egy IoT eszközhöz ennek megfelelően hosszabb időre kell szoftverfrissítést biztosítani.
Különben létrejön a Skynet?
Dehogy, viszont ránkdől az a szemétből, frissítetlen eszközökből, internetes bűnözők által feltört kütyükből épített hegy, aminek az árnyékában már most is élünk. Vagyis különben feltörik a mosógépünket, és túlterhelik vele a netet.
Ez nagyon érdekes, lehet még többet olvasni róla?
Na ilyen kérdést valószínűleg senki nem tesz fel, de pont ma jött ki a Thingclash projekt bődületesen hosszú IoT olvasókönyve, ami a trend színét és visszáját is megvizsgáló szövegeket ajánl. Mindenképpen megéri ránézni.
Szólj hozzá