Ebből a mesterséges intelligenciából biztosan nem lesz Skynet

Az IBM Watson a digitalizáció egyik legmenőbb eszköze. Azzal mutatkozott be, hogy embereket győzött le egy, a nyelvi trükkökre ügyesen építő kvízműsorban, azóta pedig kipróbálta magát kutatóként és jogászként is. Miért nem tör világuralomra?

A legfrissebb bejelentések szerint a kognitív rendszer lesz az idei US Open teniszverseny appjába épített, kérdésekre is válaszolni képes intelligencia. Az IBM nem szereti mesterséges intelligenciának hívni a Watsont, helyette kognitív rendszerről beszél arra helyezve a hangsúlyt, hogy a szolgáltatás szöveget értelmez és új, korábban le nem írt válaszokat hoz létre. Nem mintha erre túl nagy szükség lenne egy teniszbajnokság közvetítéséhez.

Izgalmasabb, amit az IBM watsonos élettudományi részlege és a harrow-i önkormányzat próbál közösen elindítani. A felnőtt szociális ellátás irányítását fogja segíteni a kognitív rendszer: a különböző szolgáltatók ajánlatai, a lakók igényei és lehetőségei között segít egyensúlyozni. Hasonló rendszer már működik az Egyesült Államokban, a harrowi kísérlet azonban az első az államokon kívül.

Azt pedig pláne nem szabad elfelejteni, hogy a Ross nevű ügyvédeket segítő mesterséges intelligencia, amiről korábban írtunk, szintén Watsont rejti.

Óvóbácsi nélkül semmire sem megy

A Watson nem öntanuló abban az értelemben, hogy nem lehet reggel elküldeni a számítógépet, hogy este nyolcra tanulja ki a részecskefizikát vagy a motortervezést. Ahhoz, hogy ennek neki tudjon kezdeni emberek által előállított tematikus szakkönyvtárat – ezt nevezik korpusznak – kell kapnia. A válogatás lényeges része a folyamatnak: minél kevesebb vacak vagy lejárt információt kell kapnia a gépnek a tanulási fázisban.

A korpusz feldolgozása után a gép a terület szakértői által összeállított kérdés-válasz párokon folytatja a tanulást. Ezek során az adott szakterület kifejezéseit, zsargonját is elsajátítja a gép. Ezután már a felhasználók is kérdezhetnek a géptől. A Watson rendszer és a felhasználók beszélgetéseit néha felülvizsgálják a terület szakemberei, majd ezeket a beszélgetéseket is visszatáplálják a gépbe, hozzáadva az újabb szakmai anyagokat. Minél többet használják, annál jobban működik az IBM kognitív rendszere.

A feltett kérdésekre Watson hipotéziseket generál, majd ezeket próbálja a rendelkezésére álló adatok alapján bizonyítani. Az olvasott tényeket súlyozza munka közben, majd az ezekből összeállított választ adja oda az őt megkérdező embernek. Bár évekkel ezelőtti állapotot tükröz, ráadásul egy internetkapcsolat nélkül működő Watson-rendszert használtak, érdemes megnézni a mesterséges intelligencia debütálását, amikor két Jeopardy kvízbajnokot vert meg.

Nem a jó válaszok az igazán érdekesek a fenti videóban, hanem azok az esetek, amikor a rendszer rosszul válaszol vagy nagyon sokáig fontolgat egy nyilvánvalóan téves irányt. Az IBM a mai napig nem is beszél arról, hogy a kognitív rendszert önmagában kellene üzemeltetni. Emberekkel közösen dolgozik, át tudja nézni azt a végtelen mennyiségű adatot, amit egy kutatócsoportnak is hosszú időbe tartana feldolgozni. A döntési folyamatban azonban az ember is részt vesz.

Nem táblázatot eszik

Abban is különbözik a Watson a robotoktól – amelyektől azért szokás félni, mert elveszik a munkánkat -, hogy más típusú adatból dolgozik. A tanítás után a rendszer képes strukturálatlan adatokból tudást kinyerni. Ez bírói ítéleteket, újságcikkeket, friss tudományos publikációkat vagy akár videókat is jelent.

A több szerkesztőség és hírügynökség által használt híríró programok erősen strukturált adatokat kérnek: például sporteredményeket, üzleti kimutatásokat. Valójában arra valók, hogy a számok által már elmondott történetet rövid mondatokká formálják. A Watson ennek a fordítottját csinálja: bonyolult mondatokból képes kiemelni a tényeket.

A cég szerint a világ adatainak nyolcvan százaléka van strukturálatlan formában tárolva. Ha ezek feldolgozhatóvá válnak, annak az egészségügy, a természettudományos kutatások, de akár különböző üzleti területek is profitálhatnak.

Hol a pénz?

Minden előremutató jellege ellenére nehéz megállapítani, hogy üzletileg mennyire sikeres az IBM által közel tíz éve fejlesztett, hatalmas befektetésnek számító Watson. A cég nem ad ki adatokat arról, hogy mennyi profitot generál a kognitív számítástechnika. Robert X. Cringely amerikai újságíró a befektetőknek szóló Seeking Alpha oldalon idén szeptember elején arról írt, hogy az IBM felhőszolgáltatásai – köztük a Watson – még korántsem hozzák azt az évi húszmillliárd dollárt, amit a cég elvár az üzletágtól.

Cringely szerint a Watson regisztrációs és előfizetési számai pedig a többi felhő termékhez képest is gyászosak. Többen vitatták azonban a cikke alatt az újságíró által megszerzett belsős IBM adatok valódiságát és pontosságát. Amíg hivatalos adatokat nem adnak ki, és amíg néhány hetente új szerepben tűnik fel a Watson-technológia, reménykedhetünk abban, hogy egy olyan mesterséges intelligencia is van a piacon, ami egészen jól meg tud minket érteni, ha kezdetben elég hosszan magyarázunk neki.