A közkeletű igazság szerint, ha egy cikk címe kérdőjellel végződik, akkor a válasz mindig nem, és el se kell olvasni az írást. Ez most nem igaz!

A közkeletű igazság szerint, ha egy cikk címe kérdőjellel végződik, akkor a válasz mindig nem, és el se kell olvasni az írást. Ez most nem igaz! Az okos- és jövővárosok úgy indulnak, mint egy-egy ötletre alapozott cég.

Szendzsen 1979-ben egy harmincezer lakosú kis vásárváros volt, ma tízmillióan lakják
Sencsen 1979-ben egy harmincezer lakosú kis vásárváros volt, ma tízmillióan lakják
(fotó: Jo. / Flickr CC-BY)

A nagy ipari csomópontok is csak úgy jönnek létre, mint bármi más, amit az ember létrehoz. Ha elég hosszan lépkedünk vissza az idővonalon, még a ma a legmenőbbnek számító Szilícium-völgy helyén is inkább hadiipari cégek voltak. A Mountain View mellett látható Hangar One, amelyet most a Google bérel az amerikai haditengerészet USS Macon léghajójának épült. De volt a környéken rádiót és távírót kutató tengerészeti labor is.

Sok egyéb hátránya mellett a léghajóval parkolni sem jó, ekkora garázs kell hozzá
Sok egyéb hátránya mellett léghajóval parkolni sem jó, ekkora garázs kell hozzá
(fotó: Wikimedia Commons)

Ha ez nem lenne elég előzménynek, van egy rondább része is a völgy történetének. A korai chipgyártók és csúcstechnológiai cégek annyi vegyi anyagot locsoltak szét a környéken, hogy a mai napig mérgező a talajvíz. (Meg rákkeltő is.) Az EPA környezetvédelmi hatóság dolgozik a tisztításon, de az ilyen projektek időtartamát évszázadokban mérik.

Szolnok. Future. City!

Az viszont, hogy a völgy úgy sikerült, ahogy, senkit sem rémisztett el attól, hogy jövővárosokat tervezzen, építsen, vagy meglevő városokban teszteljen új technológiákat. Ha Szolnok nevét kimondjuk, valószínűleg nem a jövő az első, ami az emberek eszébe jut, de hazánkban ott folynak ilyen kísérletek. A Magyar Telekom energiamenedzsmentet, internetre kötött vízminőség-mérőt és közösségi kártyarendszert is tesztel a városban. A 2009-ben indított T-City projekt mellé 2014-ben felsorakozott Nyíregyháza is.

Építsünk egy teljesen új várost!

A Telekom messze nem az egyetlen technológiai cég, amely városnyi méretben gondolkodik. A Google több városban elindította az olcsó, nagyonszélessávú internetszolgáltatását, hogy megnézzék, mit csinálnak az emberek végtelen mennyiségű nettel. A Y Combinator amerikai kockázatitőke-befektető cég pedig még nagyobb léptékben gondolkodik: egy teljes várost akarnak felhúzni, mert

a jelenlegi városok nem biztosítják a sikerhez szükséges lehetőségeket és életkörülményeket.

A várostervezgetős programot meghirdető blogbejegyzésben – ahonnan a fenti idézet is származik – a legalapvetőbb kérdések és a legvadabb futurizmus váltogatják egymást. Hol figyelembe veszi a szöveg, hogy egy város működése társadalmi kérdés, máshol viszont nem nagyon számol a lakókkal. A kiírás furcsaságával a cég is tisztában lehetett, mert a szöveg azzal zárul, hogy változatos, diverz várost szeretnének, nem pedig “őrült libertariánus utópiákat a technológiai iparban dolgozóknak”. A projekt első felében a szabályok, elméletek, elvek kidolgozása folyik, ha pedig az eredményes, van ötlete a cégnek a városépítés finanszírozására is.

Olajból épül a jövő a Vörös-tenger partján

A Y Combinator kezdeményezésében az a legfurcsább, hogy viszonylag nyíltan kezdtek el ötletelni. Legalább két olyan építkezés zajlik, ami dollármilliárdokból akar új városokat kinöveszteni a földből. Szaúd-Arábiában, a Vörös-tenger partján 2005 óta épül a kétmillió emberre tervezett King Abdullah Economic City (KAEC). A városnak egyelőre ötezer lakója van, egy iskola működik benne, és nem tudni, mi lesz a város sorsa. A százmilliárd dolláros beruházás értelmesebb tervnek tűnt, amíg az olaj ára magasan volt.

Az Abdullah Király Műszaki Egyetem még egy kicsit félkész
Az Abdullah Király Műszaki Egyetem még egy kicsit félkész

Az ipari parkot, turistáknak való látványosságokat, Dubajjal versengő luxust, mélyvízi kikötőt ígért. A listára jutott még pár egyetem, kutatóközpont, és a remények szerint Dubajjal versengő üzleti negyed is. Az építkezés zajlik, de közben Szaúd-Arábia bajban van. Senki sem tudja, mi lesz a város sorsa.

Mindig lehet nagyobbat álmodni

Távolról se higgyétek azt, hogy a szaúdiak nagyravágyók lennének. A Dél-Koreában tervezett Songdo Nemzetközi Üzleti Negyed nevű jövőváros tervezői sokkal nagyszabásúbb terveket fogalmaztak meg. A tenger feltöltésével nyert területre felépített Songdót a világ egyik leghosszabb hídja fogja összekötni a szárazfölddel, itt fog állni a világ legmagasabb ikertornya, a 102 Incheon Tower, de megépítik a New York-i Central Park és a velencei csatornák helyi mását is. A város negyven százaléka zöldterület, az épületek pedig minél környezetbarátabbra vannak tervezve.

Ez a Central park songdói klónja
Ez a Central Park songdói klónja
(fotó: dongjun Kim / Flickr CC-BY)

A lakások hűtését, fűtését és világítását egy panelről lehet vezérelni. A panel azt is mutatja, hogy többet vagy kevesebbet fogyaszt-e a lakó a szomszédainál, ezzel vagy versenybe vagy tengermély depresszióba kergeti az embereket. Várhatóan az előbbibe. A szenzorok nem csak ezen a szinten vannak beépítve a városba, a szövete legmélyéig hatol a technológia. A hulladék kezelése, a szennyvíz elvezetése, a közlekedés vezérlése – mindenben ott vannak a számítógépek és a szenzorok.

A szolgáltatások szintjén nincs beépítve Songdóba a fintech. A mérőórák valószínűleg bejelentik hónap végén a fogyasztást, de ki nem fizetik a számlát. Az üzleti fókuszúnak tervezett városnak azonban vannak tervei a fintech forradalommal. Annyira, hogy adókedvezménnyel, olcsó irodával, támogatással és utazási kedvezménnyel csábítják a fintech startupokat a városba költözésre. Szingapúr és Hongkong egyelőre jobban áll a versenyben, de van már olyan ipar, amiben Songdo is versenyben van: a dróngyártás.

És a lakók? Ezt jobb nem feszegetni, az üzleti negyedben 2015 végén 36 ezren laktak, a tág értelemben vett városban pedig további 90 ezren. Ezt akárhogy adjuk össze, egy Miskolcnál kisebb várost kapunk. És a városnak nem is ez a baja, a koreaiak egyre nagyobb örömmel költöznek Songdóba. A cégek, azok húzódoznak egyelőre.

Ennél csak jobb üzlet van

Ahogy ígértem, a kérdésre igen a válasz. Egy város lehet startup. Isten pénzét el lehet költeni arra, hogy a semmiből egy, a létezőnél sokkal zöldebb, modernebb, okosabban felépített teret hozzanak létre. Ahhoz viszont évtizedek kellenek, hogy ezek a városok emberekkel teljenek meg, közösség alakuljon ki, jellege legyen az egésznek. Ezért érdekes a Y Combinator kutatási programja: nem csak arra keres választ, hogy hogyan kell új várost építeni, azt is meg kell mondania, mi tesz egy halom utat és épületet várossá.


Ha tetszett a cikk:

és kövess minket a Facebookon!



Szólj hozzá

Vélemény, hozzászólás?