Tizenötmillió egy salátára, három és félmilliárd egy hűtőtáskára: ezek a közösségi finanszírozás emlékezetes, furcsa sikerei. A látványos hülyeségeknél azonban jóval több a crowdfunding.

Tizenötmillió egy salátára, három és félmilliárd egy hűtőtáskára: ezek a közösségi finanszírozás emlékezetes, furcsa sikerei. A látványos hülyeségek mellett azonban a módszer segíthet egy új találmányt piacra dobni vagy elindítani egy startupot.

A Pebble a Kickstarter egyik nagy sikere volt, mára visszatérő szereplője az oldalnak
A Pebble a Kickstarter egyik nagy sikere volt, mára visszatérő szereplője az oldalnak
(fotó: charlene mcbride / Flickr CC-BY)

Ha a Kickstarter kerül szóba, nagyon gyakran a közösségi finanszírozásra, vagy idegen szóval a crowdfundingra gondol, aki beszél. Az amerikai cég annyira ügyesen honosította meg az interneten az elővásárlással egybekötött adománygyűjtést, hogy a neve szinte szinonimája lett a módszernek. Ez történt a rotringceruzával és a celluxszal is. Megesik az ilyesmi.

Mi az, hogy egy krumplisalátára összedobtak 15 millió forintot az interneten?

Régi sztori, de tényleg így volt. A kampány egyetlen mentsége, hogy poénnak indult, és csak tíz dollárt kért Zack Danger Brown. Végül lett szakácsköny, megaparti, póló és saláta is. Volt egyébként három és félmilliárdos hűtőtáska is.

Mi az a közösségi finanszírozás?

A fogalom sokat változott a Kickstarter 2009-es alapítása óta. Kezdetben elég volt egy közepesen béna videó egy lenyűgöző ötletről, és az internetezők szerencsés esetben összedobták az ötlet kidolgozásához és termékké formálásához szükséges összeget. Ebből a megközelítésből akadt pár látványos felsülés, különösen azoknál a projekteknél, amelyek sokkal több pénzt kaptak annál, amit kértek. (A legtöbbet az Open Locksport esetéből lehet tanulni.)

Mára a közösségi finanszírozáshoz egy részben kész termék kell, egy profi videó, és még így sem biztos a siker. Ezek nélkül azonban reménytelen nekivágni. Nézzétek meg a Shoka Bell okosbringacsengő Kickstarter kampányát, ott minden megvan, amire szükség lehet.

Szóval mi a közösségi finanszírozás?

Ma egy még nem feltétlenül létező termék előrendelése. Vannak projektek, ahol a gyártást finanszírozzák meg a támogatók, vannak – ilyen például a Pebble okosóra évi egy adománygyűjtése -, amik inkább a piacot mérik fel.

A Pebble az új modellek bemutatására használja a Kickstartert, fel se merül, hogy nem jön össze a pénz, amit kérnek
A Pebble az új modellek bemutatására használja a Kickstartert, fel se merül, hogy nem jön össze a pénz, amit kérnek
(fotó: Pebble)

Támogatóként arra kell figyelni, hogy kész van-e a termék. Projektgazdaként pedig arra, hogy az oldal indulása óta csökkent a kockázatvállalási kedv. Az emberek szeretik időben megkapni, amiért fizettek.

Sikeresen zárult a kampányom, hogyan kell ebből a pénzből adózni?

Gratulálunk! Remek dolognak tűnik megnyerni egy Kickstarter kampányt. A következő utad az adótanácsadódhoz vezet. Dr. Fekete Zoltán Titusz, az RSM Hungar adómenedzsere bejegyzésében megpróbálja kategorizálni, hogy minek számíthat a közösségi finanszírozással kapott pénz, de még neki sem sikerül négy alá vinni a típusok számát. Azzal már az elején érdemes megbarátkozni, hogy ha egy termékről szólt a Kickstarter, akkor társasági adót és áfát kell majd fizetni.

Magyar startupként indíthatok-e Kickstartert?

Röviden: nem. A Kickstarter 18 országból érhető el a projektgazdák számára és Magyarország nem tartozik közéjük. Ha a startupnak van például egy angol vagy amerikai cége, akkor viszont már zöld az út.

Ez a megkötés azonban csak a Kickstarterben van benne. IndieGogo projektet például lehet Magyarországról is indítani.

Hol lehet még pénzt kérni?

Kezdésnek az IndieGogón, ami ugyanolyan mint a Kickstarter, csak sokkal több országból elérhető. Kevesebb igazán nagy sztorijuk volt, ezeket a Kickstarter sokkal ügyesebben építi fel, de két-hárommillió dolláros kampányokkal azért bőven büszkélkedhetnek.

Albumok felvételére és kiadására specializálódott a PledgeMusic. Az oldal jóval kisebb, mint a két nagy általános crowdfunding szolgáltatás, viszont elkötelezett zenerajongókkal van tele.

És mivel a világ kormányai nem szoktak a homlokukra csapni, és azt mondani, hogy “adjunk még több pénzt tudományra”, ezért a kísérletek, kutatások támogatására is van külön finanszírozási oldal. Ez az Experiment.com, ami akkor híresült el, amikor a netezők összedobták a kipusztulás szélére sodródott, de kitartóan küzdő kakapók vizsgálatához szükséges 45 ezer dollárt.

A sor ezzel nem ér véget, még olyan oldal is van – a GoFundMe -, amin teljesen személyes dolgokra lehet pénzt kérni.

Ezek mind külföldiek, magyar nincs?

A kizárólag magyaroknak tervezett közösségi finanszírozási oldalak első hulláma látványosan megbukott. Talpon csak a Creative Selector maradt, de az sem bővelkedik projektekben. A tavaly októberi hivatalos Vissza a jövőbe parti 350 ezer forintos költségvetését viszont ott dobták össze.

Takaréklángon, de elindult az Asimov Alapítvány Toljuk.hu nevű, civil crowdfunding oldal. És indulóban van a rászorulók segélyezésére szolgáló Adjkirály is.


Ha tetszett a cikk:

és kövess minket a Facebookon!



Szólj hozzá

Vélemény, hozzászólás?