Ki ad lehetőséget az Y- és Z-generációnak, hogy egyszerűen fektessen pénzt etikus vállalatokba? Az olaj és szén uralma a szemünk előtt ér véget.

olajkút
(Fotó: Maarten Heerlien CC-BY)

Érveltünk már amellett, hogy a klímakatasztrófa egyben pénzügyi probléma is. Elég abba belegondolni, hogy elég vacak befeketés az az ingatlan, aminek a második emelete a tengerre nyílik. Ez így persze hangozhat nagyon hisztis pánikkeltésnek, de gyanítjuk mindenki örül, hogy nem áll a pénze jakartai vagy miami ingatlanokban.

A Bloomberg szerint az energetikai részvények hetét a legegyszerűbben a “fájdalmas” szóval lehet leírni. Amúgy sem voltak túl népszerűek mostanában, a befektetők egyre kevésbé bíznak abban, hogy sok pénzt lehet keresni az olajjal vagy a szénel. A cég a Concho Resourcest hozza példának, ami 2018 tavaszán 23 milliárd dollárt ért, azóta felvásárolt egy 7,6 milliárdos céget, de még így is csak 16 milliárd dollárt ér.

Az iparág azzal sem jár igazán jól, hogy Donald Trump amerikai elnök hangosan nem hisz az ember okozta klímakatasztrófában. A Bloombergen olvasható részletes elemzés szerint a nagy megtérülést ígérő cégek többsége a nyereségességet és a részvényesek kifizetését sem éri el.

A legközvetlenebb módon úgy kapcsolódik ez a trend a fintechhez, hogy a zöld, etikus befektetésekkel foglalkozó cégek – ilyen a magyar BlueOpes – bejelenthetik, hogy igazuk volt. A fosszilis energiahordozós befektetések már nem csak nehezebben vállalhatók, de kevésbé jövedelmezők is. Márcsak az kell, hogy legyen egy app, amiben kisebb öszegekkel is bele lehet fogni az etikus befektetésbe, mert a sokat emlegetett Y és Z generációt a generációs elméletek szerint ilyesmivel lehet megnyerni.


Ha tetszett a cikk:

és kövess minket a Facebookon!



Szólj hozzá

Vélemény, hozzászólás?