Vita még nincs, de nagyon szórakoztató veszekedés már lett a Nobel-díjas közgazdász megjegyzései miatt.

Vita még nincs, de nagyon szórakoztató veszekedés már lett a Nobel-díjas közgazdász megjegyzései miatt.

(Fotó: Casascius)

Paul Krugman büszke lehet magára – igaz, valószínűleg a közgazdasági Nobel óta az is – nagyobb vihart kavart nyaralás közben, mint a többség akkor képes, ha teljes erőbedobással dolgozik. Cikkében azt írta, hogy a bitcoin 300 évvel van a jelenlegi monetáris rendszer mögött, ezt a fejlődést pedig célszerű lenne nem kidobni.

A cikk számos reakciót provokált ki, de meglepően kevesen próbálták cáfolni. A legnépszerűbb ellenérvek egyike annak felemlegetése volt, hogy a közgazdász messze alábecsülte az internet jelentőségét 1998-ban. Vagyis az első internetes lufi kipukkadása előtt, amiben viszonylag sok ember elég sok megtakarítása vált teljesen értéktelenné.

A válaszoknak volt egy „mondhatta volna szebben, kis lovag” iskolája is. Eszerint a közgazdász béna módon nem azért támadja a bitcoint, amiben igazán gyenge lenne. És amúgy is, a kriptopénz a huszonegyedik század második legfontosabb találmánya. Sajnos nem derül ki, hogy mi a legfontosabb találmány az elmúlt 18 évből, pedig ezt igazán hasznos lenne tudni.

Nick Szabo, veterán kriptográfus, a Bit Gold nevű 1998-as digitális pénz kidolgozója és a bitcoinos körökben nagyra tartott gondolkodó szerint Krugman csak azt bizonyította, hogy a fiat valuták túsza, és hogy isteníti a jegybankokat. Szabo szerint az evolúció nem központosított, párhuzamosan fejlődő rendszerekben működik, a jelenlegi pénzügyi rendszer nem pedig ilyen.

Krugmannak nem a mostani az első próbálkozása – 2013-ban azzal a címmel publikát cikket, hogy a bitcoin gonosz -, hogy vitát provokáljon a kriptopénzekről. A mostani próbálkozás egyelőre sikertelennek tekinthető: továbbra sem tudjuk, milyen problémát old meg a kriptovaluta.


Ha tetszett a cikk:

és kövess minket a Facebookon!



Szólj hozzá

Vélemény, hozzászólás?