A jövő technológiájának kikiáltott dolgok közül első pillantásra az arcfelismerés tűnik a leginkább működőképesnek. Segít megcímkézni a képeinket, mosolygó és nem pislogó arcot fotózni, azonosításra is használják, szóval késznek tűnik.
Mivel azonban a technológiát nem csak közeli kamerás azonosításra akarják használni, hanem például a rendőri munka támogatására is, ezért nagyobb figyelem irányul rá. Az American Civil Liberties Union (ACLU) polgárjogi szervezet például azzal lepte meg a kongresszust, hogy közölte, 28 kongresszusi képviselőt megtalált az Amazon Rekognition rendszere a bűnözők fotói között. És nem egyszerűen csak mellélőtt a rendszer. A tévedések 40 százaléka fekete képviselőt érintett, annak ellenrére, hogy ők csak a kongresszus 20 százalékát teszik ki.
Ismert probléma, hogy az arcfelismerés a sötétebb arcbőrrel kevésbé tud bármit kezdeni. Ezt a kritikusa rendre úgy fogalmazzák meg, hogy veleszületetten rasszista a technológia. Ugyanők szokták arra is felhívni a figyelmet, hogy a Polaroid a dél-afrikai apartheid számára készített rendőri célokra olyan kamerát, amely extraerős vakuval oldotta meg ezt a problémát. És hogy a probléma valódi megoldása az apartheid lebontása.
Az ACLU nem ment eddig, de ők is felhánytorgatták, hogy a fekete közösségeket már most is aránytalanul érinti a rendőri figyelem. Illetve, hogy a Rekognition még az USA legismertebb fekete nőjét, Ophrát sem ismerte fel. A helyzeten sokat ront, hogy a Rekognition nem kísérleti technológia, vannak rendőrségek, ahol már használják. Az Amazon szerint 80 százalékos konfidencia értékes beállítással működik a rendszer. Azaz ha a Rekognition 80 százalékban biztos abban, hogy felismert valakit, akkor azt találatnak veszi. Ezt az ACLU egyrészt elégtelennek véli:
a nyolcvan százalék megfelelő beállítás hotdogoknak, székeknek, állatoknak vagy a közösségi oldalakon való felhasználásra, de egyének azonosítására elégtelen
– áll a jelentésben. Másrészt pedig a szakrétőik szerint a szemből fotózott képviselők esetében jobb találati arányt kellen elérnie a szoftvernek, mert az sokkal egyszerűbb feladat, mint amivel a való életben szembesül a szoftver.
A jogvédők vizsgálata közvetlenül is kapcsolódik fintech felhasználáshoz. A szoftver a ME Bankban és a Japan Net Bankban is dolgozik. Emellett arra is felhívja a figyelmet, hogy az ünnepelt, késznek tűnő technológiáknak lehet olyan árnyoldala, amely nem kap elegendő figyelmet.
Szólj hozzá