„Olyan cégbe, ami erdőt irt, nem fektetünk”

Tud segíteni a nyugdíjas koromra félretett pénzem a világon? Előremozdíthatom a fejlődést annyi euróval, amennyiért maximum egy használt Volkswagent adnak? A társadalmilag felelős befektetésekkel foglalkozó Blueopes szerint igen.

Egy startup stúdió mintaprojektjeként kezdte pályafutását, de még idén elkezdheti a kereskedést a Blueopes robottanácsadó. A száz ötlettel induló válogatás kezdetén még az sem volt biztos, hogy a csapat pénzügyi szolgáltatást indít. „Voltak nagyon klasszikus e-kereskedelmi, kajaszállítós ötletek, földhöz ragadt, unalmas dolgok. És voltak nanotechnológiás érzékelős rendszerek, gondolatolvasásra épített szinte mágikus ötletek” – mondta Szalai Ferenc, a cég modellezért felelős igazgatóhelyettese.

A befektetőszoftver ötletével Faluvégi Balázs tanácsadót keresték meg, ő adta a Blueopes-hoz a társadalmi felelősségvállalás iránti elköteleződést. „Több okból kaptunk rá. Az egyik, hogy szerintem is fontos. Ha az ember közvetlenül nem tudja befolyásolni, merre tart a világ, akkor azzal lehet rá hatása, hogy hol tartja a pénzét” – mondta Szalai. Például aki fontosnak tartja a helyi közösségek támogatását, olyan cégekbe rakhatja a pénzét, amelyek aktívak ezen a területen. Az alapító szerint ennél csak úgy lehet közelebb lenni a tűzhöz, ha társadalmi értéket teremtő céget alapít az ember vagy ilyennél dolgozik.

Ha sokan fektetnek be így, akkor annak a világra is lehet hatása. Az olajból származó jövedelmek befektetését végző – és így az ország biztonsági tartalékaként működő – norvég Government Pension Fund Global a maga 873 milliárd dollárját úgy helyezi ki, hogy azzal az emberi jogokat megsértésével gyanúsítható cégek részvényeiből egyáltalán nem vásárol. Az első tiltólistát 2004-ben királyi rendeletre hozták létre, a hanyagolandó területek pedig folyamatosan bővülnek. 2014 óta lassan szabadulnak meg a szénipari papíroktól.

A norvégoknál megvan és működik az a gondolat, hogy a Wal-Martba nem rakunk pénzt, mert gyerekmunkásokat alkalmaztak, olyan cégbe nem rakunk pénzt, ami erdőt irt, mert nem rakunk pénzt”

– mondta Szalai. A Blueopest pedig arra hozták létre, hogy ne csak a nagy alapok és a privát bankárok szolgáltatásait megfizetni képes réteg fektethessen be úgy, hogy ne csak a pénze felől legyen nyugodt, hanem a lelkiismerete felől is.

A szolgáltatás még akkor sem veszi el a privát bankárok munkáját, ha nagy sikerré válik. Szalai szerint az igazán gazdagok a jövőben is ragaszkodni fognak a személyes kapcsolathoz. „Faluvégi Balázs ilyen értékalapon egyénre szabott pénzügyi megoldásokkal foglalkozik. Ő mondta, hogy a munkáját javarészt lehet automatizálni, csak jó adatforrásokra van szükség és jó modellekre” – mondta Szalai.  Majd hozzátette, hogy „És szakértelemre is”, de azt az elején, a rendszer felépítésébe kell beletenni. Az ügyfelek által felállított értéksorrendnek megfelelő portfóliót viszont már a gép is összerakja.

A Blueopes nem csak a cégek kommunikációja alapján sorolja be a részvényeket – hiszen így akár a Wal-Mart is beleférne – hanem több adatforrással dolgozik. Ezek egy része teljesen kézenfekvő.

Hiába mondja egy cég, hogy a női egyenjogúságot fontosnak tartja, ha nincs egy nő sem az igazgatótanácsban”

– mondja a példát Szalai. Az adatok egy másik részét a tőzsdei jelentésekből lehet kibogarászni. Harmadrészt pedig terepen lévő szakértőktől, civil szervezetektől is lehet adatot gyűjteni.

Az általános robottanácsadók nagy portfóliókba fektetnek be, olyanokba, amiben például az amerikai piac összes nagy cége jelen van. A Blueopes ennél kisebb, egy 100-120 részvényes listával dolgozik. Szalai szerint az ügyfelek többnyire negatív preferenciákkal rendelkeznek, azaz tudják, hogy olajba, fegyverbe vagy dohányba nem akarnak pénzt rakni. Azonban az utóbbi időkben a pozitív preferenciák is megjelentek.

A portfólió összeállításában is a pozitív elvet érvényesítették: azok a cégek kerülnek be, amelyek egyértelműen tesznek a zöld energiáért, a munkahelyi egyenjogúságért vagy épp a helyi közösségekért. A más befektetési társaságoknál és bankoknál készült tanulmányok szerint pedig a társadalmilag felelős befektetés nem jár áldozattal: nem lesz kisebb a hozam attól, hogy az ember nem a Kalasnyikov-gyár papírjaiban tartja a pénzét. Hosszútávú befektetéseknél a tisztességes hozam/kockázat arány a befektetők célja – erre Szalai szerint a felelős befektetés tökéletesen alkalmas.

És hogy megváltozik-e a világ? Azt egyelőre nem ígéri a kereskedelmi engedélyek megszerzésén dolgozó, tesztfázisban működő Blueopes. A modelljük azonban az, hogy ha nagyon sokan fektetnek be a társadalmi felelősségvállalástól hajtva, akkor a szén- és olajipari cégeknek vagy a Kalasnyikov Konszernnek kevesebb pénz jut.