A pénzügyi műsorok is azon izgultak a héten, hogy a britek az EU-ban maradnak-e, de azért esett szó az y-generáció megtakarítási szokásairól is.

A katalógusos vásárlás szép hagyományát akarta átemelni a mobilos világba a Klarna. A BankNXT podcastjában Sebastian Siemiatkowski arról mesélt, hogyan indult el a cég, és hogyan nőttek 1400 főt foglalkoztató e-kereskedelemmel és hitellel is foglalkozó vállalattá.

podcast
E-kereskedelem és kőkemény pénzügy is jutott a heti podkasztajánlóba
(fotó: Mingo Hagen / Flickr CC-BY)

A beszélgetés legérdekesebb része, hogy a Klarna sms fizetéssel kezdte, mert a felhasználóik tömege számára kényelmes volt a funkció. Már bőven a rendelkezésükre állt az NFC-s, érintéses technológia, de nem használták elegen. Nem csak ebben nem tipikus a Klarna, a kezdettől fogva úgy építették a céget, hogy nyereséges legyen. Ugyan kockázati tőkéből indult el, az első év végével elkezdett profitot termelni. Az alapító úgy érzi, kinőtték a startup kategóriát: működhetnek bankként, adhatnak hitelt, terjeszkedésen dolgoznak.

A fintech előtt álló nagy kihívásnak azt tartja Siemiatkowski, hogy olyan területeken működnek, amelyek igazán nem érdeklik az embereket. Az iPhone-nak egyszerű volt legyőzni a Blackberryt, mert az emberek fontosnak tartják, hogy milyen telefonjuk van.

Sebastian Siemiatkowski, Klarna CEO
Sebastian Siemiatkowski, a Klarna alapítója
(fotó: Ernst Henry Photography / Klarna / CC-BY)

Cormac Leech-csel, a kizárólag fintechbe, azon belül pedig főleg P2P-hitelcégekbe, fektető Liberum Alternative Finance társalapítójával beszélgettek a héten a London Fintechben. Az adás ugyan nem volt annyira filozofikus, mint a múlt heti, az új gyarmatosítást is érintő anyag, de ezt is bőven megéri meghallgatni.

Leech mélyen hisz abban, hogy a P2P-hitelezés előtt nagy jövő áll. Sőt, állítja, hogy az átlagos P2P-cégnél lévő hitelek sokkal jobb minőségűek, mint a bankok által kihelyezettek. Példának a Zopát hozta, amely a hitel megítélése előtt szélesebb körű vizsgálatot végez. Például felhívja az ügyfél munkahelyét, hogy megtudja, tényleg ott dolgozik-e.

Van még azonban dolguk a fintecheknek. A banki világ ötszáz év alatt dolgozta ki a fékek és ellensúlyoknak azt a rendszerét, amitől működni tudnak. Leech szerint feltételezni kell, hogy minden fintech vezérigazgató gazember, és olyan független ellenőrzést építeni, ami ezt is képes lenne kezelni. Emellett a Global Debt Registry-hez hasonló, de még többet tudó adatbázist tart szükségesnek ahhoz, hogy a hitelcsalásokat idejekorán kivédje a P2P-ipar.

persely malac

Mindenkinek van egy ötlete, hogyan lehetne megnyerni az y-generációt. Ők a fintech cégek és a bankok nagy célpontjai: sokan vannak, fiatalok, és máshogy gondolkodnak az életükről, mint az előző generáció. Vagy legalábbis ezt mondják róluk. A Financial Times Money Show című heti hírösszefoglalójában a Brexit lehetősége mellett arról volt szó, hogy a mikrobefektetési appokkal lehetne megfogni a fiatalokat. Ezek durván azt csinálják, hogy egy-egy kis összegű fizetés után felajánlják, hogy „ugyan kerekítsük már ki azt az 1,6 fontot kettőre, és a negyven pennyt befektetem neked”.

Minden mikrobefektetési appnak más ötlete van arra, hogyan lehet a sok kis tranzakció miatt összegyűlő illeték jelentette problémát megoldani. A Moneybox nevű startup például havi egy fontos előfizetési díjat kér. A versenyzőkről címlapsztorit is írt az FT, ami ma került fel az internetes kiadásba.


Ha tetszett a cikk:

és kövess minket a Facebookon!



Szólj hozzá

Vélemény, hozzászólás?