Túlfizetett vezérigazgatók és a negyedéves jelentés előtt kinyírt innovatív projektek helyett olyan tőzsdét szeretnének, ami a fejlődni képes cégeket szolgálja.
(fotó: Jared Goralnick / Flickr CC-BY)
Eric Ries, a The Lean Startup című befektetői alapkönyv szerzője 2011-ben már felvetette, hogy az üzleti negyedévekre bontott időszámítás helyett hosszabb távú gondolkodásra lenne szükség. Most tárgyalásban van az Amerikai Értékpapírpiaci és Tőzsdefelügyelettel, hogy létre is hozza a távlatokban gondolkodó kereskedelmi platformot – írja a Bloomberg Technology.
Ries szerint a reform lehetővé tenné a befektetők és a cégek számára, hogy hosszabb távú döntéseket hozzanak. Ne kelljen attól félniük, hogy egy nagyobb beruházás miatt leértékeli őket a tőzsde. A könyv megjelenése előtt azonban több barátja is intette, hogy az írás jó, de a tőzsdéről szóló marhaságot húzza ki.
Nem riasztja a kritika
Az írót nem sikerült meggyőzni a kritikusoknak. A könyvben is benne maradt a rész, és a megjelenés óta összegyűjtött egy mérnökökből, pénzügyi- és jogi szakemberekből álló húszfős csoportot, akikkel megpróbálja elindítani a Long-Term Stock Exchange (LTSE) munkanevű tőzsdét. Az induláshoz szükséges tőkét harminc befektetőtől szedte össze a csapat. Az ötletben a Facebook igazgatótanácsában ülő befektető, Marc Andreessen és Tim O’Reilly technológiai guru is lát fantáziát.
Az új tőzsde elindítására még éveket kell várni. A tőzsdefelügyelettel való ismerkedésen már túl van Ries, a kérelem tervezetét azonban még írják. A szabályozónak további hónapokra van szüksége ahhoz, hogy elfogadja vagy elutasítsa a kezdeményezést.
Félnek a cégek és a befektetők is
Ha viszont elindul az LTSE, és Ries elmélete igaznak bizonyul, nagyon megváltozhat a startupok működésének dinamikája. Ma a több milliárd dollárra értékelt (és ritkaságuk miatt unikornisnak nevezett) startupok nem mennek tőzsdére, mert attól félnek, hogy a részvénykibocsátással járó nyitottság miatt nem tudnak innovatívak lenni.
(fotó: Emre Ayaroglu / Flickr CC-BY)
A piaci befektetők a negyedévente egyre jobb eredményeket hozó cégeket szeretik, emiatt a menedzserek a rövidtávú hasznot tartják szem előtt. Az innovatív kezdeményezések pedig elvéreznek, hogy a negyedéves jelentésben jól nézzenek ki a számok.
A túlfizetett vezetőknek vége
Riesnek három évébe telt, hogy olyan embereket találjon, akik hasonlóan látják a világot. Azóta pedig az új tőzsde működésének szabályain dolgoznak. Végül három fontos szabályban állapodtak meg. Az LTSE-n jelen lévő cégek nem köthetik a vezetők fizetését a részvényárak rövid távon mutatott teljesítményéhez, mert ez csak a számok kozmetikázásához vezet. Azt szeretnék elérni, hogy a vezetők a cég hosszútávú sikerében legyenek érdekeltek.
Emellett több adatot akarnak kiszedni a cégekből. Fontos metrikának tartják, hogy mennyit költenek az egyes vállalatok kutatás-fejlesztésre. A hosszútávú befektetéseket pedig az LTSE-n belül érvényesíthető szavazati jogokkal honorálnák. Minél tovább tartja meg egy-egy befektető a részvényeit, annál több előnyben részesíti az LTSE.
A tőzsde jutalékokból és szoftverek eladásából fogja fenntartani magát. Bár ehhez meg kell győzniük a New York-i tőzsdén (NYSE) és a Nasdaq-on jelen lévő technológiai cégeket, hogy az LTSE-vel jobban járnak.
Hol van még munka?
Szerencsére van még ideje gondolkodni a szabályozáson Ries-nek és csapatának, mert az első kritikák már meg is jelentek. Larry Harris, a University of Southern California professzora szerint a hosszútávú befektetők előnyben részesítését alaposabban át kell gondolni. Az LTSE mostani szabályai szerint a cégek felvásárlása nehezebb lesz. A professzor azonban úgy gondolja, hogy a cégek jó működésének egyik fontos garanciája a felvásárlástól való félelem.
A tőzsdefelügyelet meggyőzése sem fog azonnal menni. A megszokott módszereket újakra cserélő tőzsdék elfogadása sokkal lassabban megy, mint egy hagyományos tőzsde nyitása.
Ha pedig ezt a kettőt leküzdötte Ries, cégeket kell találni. A tőzsdére lépés viszont nem az, amit bármelyik vállalat szeretne elsietni. Még akkor sem, ha ismert, kiszámítható modellben működő tőzsdéről van szó.
Szólj hozzá