Nem tudják mi az a takarékszámla, vagy a legjobb esetben is csak hallottak róla. Emellett az egyszerű pénzügyi számítások sem mennek fejből.

(Fotó: woodleywonderworks / CC-BY)

Nagy, beugratós és szemét kérdés az, hogy okosabb vagy-e mint egy ötödikes. Egyrészt a válasz egyértelműen igen, a felnőttek lényegesen bonyolultabb világban próbálnak navigálni. A gyerekkor pont arról szól, hogy néhány élethelyzettől próbálja őket megvédeni a társadalom. Másrészt pedig nem, mert a nem használt tudást az emlékezet elássa, szóval egy ötödikes könnyedén lehet profibb a röghegységek kialakulásából, mint a szülei. (Röghegység témában erre tovább, a földrajz sokkal érdekesebb annál, mint amire emlékszünk.)

Az OTP megtette azt a szívességet a világnak, hogy összevetette a matekérettségit, ami ugyan már nem ötödikes tananyag, de még szintén az iskolapadhoz kötődik és a bank öngondoskodási indexét. Beugratósság ide vagy oda, nem sok olyat találtak, amire büszkének kell lennünk. A bank által megkérdezett felnőttek a feltett, fejben elvégezhető pénzügyi számítások közül 3,6 darabot tudtak elvégezni helyesen. Ne gondoljanak semmi bonyolultra, olyan kérdésekről van szó, mint például:

a valaki kölcsönad 50 ezer Ft-ot a barátjának, és a barát egy év múlva 55 ezer Ft-ot fizet neki vissza, akkor hány százalékos kamatot kapott a kölcsönadó?

Ez minden negyedik válaszadónak okozott problémát. A kérdés úgy kötődik az érettségihez, hogy abban valamivel nehezebb feladatok találhatók. Ezt a tanulók egy része extrém nehézségűnek érezte, ami miatt petíció is indult a ponthatárok lejjebbviteléért. Az erről szóló hírek alatt pedig a – feltételezhetően felnőtt – kommentelők gyakran fejtették ki, hogy a diákok az önmagukért való kiállás helyett talán inkább tanulnának. A banki felmérés szerint a felnőtt lakosság egy jelentős része maga sem fogadta meg a saját tanácsát.

Példaként a bank által kiemelt, pénzügyi jellegű érettségifeladat:

Péter elhatározza, hogy összegyűjt 3,5 millió Ft-ot egy használt elektromos autó vásárlására, mégpedig úgy, hogy havonta egyre több pénzt tesz félre a takarékszámláján. Az első hónapban 50 000 Ft-ot tesz félre, majd minden hónapban 1000 Ft-tal többet, mint az azt megelőző hónapban (A számlán gyűjtött összeg kamatozásával Péter nem számol.

A Pénzügyi Írástudás mutató, ami az Öngondoskodási Index része nem nagyon nő egyelőre. A bank szerint a magyarok pénzügyi tudása a legjobb indulattal is erős közepesnek nevezhető. Ez azt jelenti, hogy a válaszadók 11 százaléka „ismeri jól” a takarékszámla fogalmát, további 46 százalék pedig hallotta már a kifejezést. Hasonlóan érdekes adat, hogy a válaszadók 72 százaléka nem kapott semmilyen pénzügyi jellegű oktatást a tanulmányai során.

Bonyolultan gondolkodni ér

A hírt átlépve állást is foglalva úgy gondoljuk, hogy a felnőtti lét arról is szól, hogy az ember bonyolult relációkban gondolkodik. Ha a diákok úgy érzik, hogy nem készítették fel őket ilyen bonyolultságú érettségire, jól teszik, hogy kiállnak az igazukért. Ez még akkor is igaz, ha egyébként elkeserítő képet fest, hogy egy számtani sorozat nehéz feladatnak számít.

Az államnak mindent meg kell tennie, hogy az oktatásból felkészült, a pénzügyekhez is értő fiatalok kerüljenek ki. Nem a mostani az első lényeges visszajelzés arról, hogy a forráshiányos oktatás nem működik jól.

Végül pedig a pénzügyi edukáció elengedhetetlen. Erről van szó az ország Fintech Stratégiájában. A problémát magáénak érzi a jegybank is, erre válaszul született például a Pénziránytű. A pénzügyi tudással terjesztése a bankoknak is érdeke, talán ez látszik a legkevésbé. Ezért jó, hogy az OTP összevetette az érettségis és a öngondoskodási kérdőív adatsorát.


Ha tetszett a cikk:

és kövess minket a Facebookon!



Szólj hozzá

Vélemény, hozzászólás?