2019 végéig akár húszezer különböző coin és token is lehet a piacon, a Blockchaineum szerint ebből a gazdasági pezsgésből Magyarországnak is részesednie kellene. Czeglédi Tamással beszélgettünk.

IMG_1882

2017 végére kialakult az a nézet, hogy a blockchain jó, míg a kriptovaluták rosszak, vagyis kizárólag spekulatív eszközök.

Ha elkezdjük érteni a tokenizációt, akkor világossá válik, hogy anélkül a blockchain csak egy adatbázis

– mondja Czeglédi Tamás, a Blockchaineum projekt egyik alapítója. A május 24-én megrendezendő Blockchaineum 2.0 konferencián is ez a szemlélet fog uralkodni. Lesz szó a kriptovaluták kereskedéséről is, de sikeres ICO-kat maguk mögött tudó startupok vezetői is beszélnek majd arról, hogyan épít az ember blockchaines céget.


bceum_2.0_fintechradar_banner_640×340 (1)

Blockchaineum 2.0

Czeglédi úgy gondolja, hogy a blockchain fejlesztések terén könnyen labdába rúghat az ország. “Nem a teljes oktatást kell megjavítani, hogy működjön. Nem 200 ezer közepesen jó matematikus kell, hanem 2000 elit programozó és pénzügyes.” Kormányzati akaratra ettől még szükség van, mert a megfelelő emberek mellett a szabályozási hátteret is úgy kell alakítani, hogy az kedvezzen a blockchaines vállalkozásoknak. Az, hogy a konferencián Vesszős Gergely, a NAV kriptopénzes szakértője is elő fog adni.

A blockchain technológiát még mindig visszafogja, hogy nem ismerik kellőképpen.

Van egy szakadék a fejlesztők és az alkalmazók között. A mérnököket az üzleti oldal szempontjaira, az üzleti oldalt pedig arra kell megtanítani, hogy mi a blockchain

– fogalmazta meg a problémát Czeglédi. A helyzetet nem egyszerűsíti, hogy számos tudományterületről származó tudást kell összegyúrni – a kriptográfiától a játékelméleten át a pénzügyig – hogy megértsék, miben hoz újat a technológia.

A Blockchaineum oktatásokkal és saját projektek kidolgozásával is próbálja megvillantani a technológia előnyeit. “Az látszik, hogy a HR tokenizációja nagy lehetőség, de a gyógyászati célú emberi szövetek követésére is van már magyar blockchain startup” – mondta a szakember. Ez utóbbi, a TissYou.io szintén jelen lesz a konferencián.

És hogy hol van ezen a térképen Magyarország? Az ICO-kkal bevonható pénzek tekintetében hátul, de legalább a megfelelő kontinensen. Az elmúlt két évben az ICO-kba áramló 8 milliárd dollár hatvan százaléka Európában kötött ki. Svájc a legnépszerűbb célpont, Szlovénia és Észtország is élen járnak, emellett a Gibraltár, Málta és Ciprus is dolgozik azért, hogy minél több blockchaines céget magához csábítson. Czeglédi szerint egy kellően jó magyar szabályozással hozzánk is áramolhatna ebből a pénzből. És mivel az ICO-kat indító cégek legálisan akarnak működni, a tokenizáció adóbevételeket hozna magával.


Ha tetszett a cikk:

és kövess minket a Facebookon!



Szólj hozzá

Vélemény, hozzászólás?