A bankjegy és az érme sem épp friss találmány, a bankkártya is egy emberöltőnél régebb óta létezik. De hogy a banki rendszerek fő programnyelvének is szüksége lenne már görbebotra, az meglepő.
„Amazing” Grace Hopper egészen különleges ember volt. Eleve nem sok nő szerel le ellentengernagyként az Egyesült Államok haditengerészetétől, és még kevesebben vannak, akik azért kapják az előléptetéseiket, mert tevékeny részt vállaltak az informatika feltalálásában. Hopperre mindkettő igaz. Annyira, hogy neki köszönhetjük a kódból futtatható programot készítő fordítóprogram (compiler) ötletét. Igaz néhány férfi azt mondta neki, hogy ilyet nem lehet csinálni, de az ilyesmi nem nagyon érdekelte, ezért inkább megírta az elsőt és egy tanulmányt is róla.
Hopper nevéhez fűződik egy olyan találmány is, aminek a banki világban volt nagy hatása. Ez a COBOL nevű 1959-ben megszülető programnyelv volt, ami a következő pár évtizedet uralta is, aztán itt maradt a nyakunkon. A Celent, az Accenture és az IBM felmérése szerint 2017-ben a
- a banki alaprendszerek 43 százaléka
- a kártyás vásárlások 80 százaléka
- a bankautomatás pénzkivételek 95 százaléka
használt COBOL-ban írt rendszereket. Nyugodtan feltételezhetjük, hogy a nagy bankok 220 millió COBOL kódsorának elenyészően kis részét cserélték le a felmérés óta eltelt alig egy év során.
Az, hogy ez így alakult több tényezőből következik. Egyrészt ezek nagy, bonyolult rendszerek, amelyek tulajdonképpen működnek. Másrészt a cseréjük egyszerre lenne drága és kockázatos. A bankok vezetői – akikről Chris Skinner fintech guru mindig elmondja, hogy nem technológusok – nem szeretik feltenni a karrierjüket egy bizonytalan kimenetelű migrációs projektre.
Jelenleg viszont az a helyzet, hogy hatalmas üzlet COBOL programozónak tanulni, mert a nyelvet használók száma csökken. Az egyetemek már meglátták a lehetőséget a hiányban. Másrészt pedig a mai kihívásoknak a legritkábban megfelelő alaprendszerek felé telepített újabb, a modern kívánalmaknak megfelelő közvetítőrendszerek gyártása is óriási lehetőség. Alex Letts, fintech vállalkozó egy olyan igazolhatatlan pletykát is megszellőztet, hogy már a nyugdíjasok és az öregek otthona környékén keres programozót egy bank.
A fintechek pedig közben örülhetnek, tudva azt, hogy egymásra rétegzett halott vagy halódó technológiákból nem lehet modern szolgáltatást építeni.
Szólj hozzá