A problémát néven lehet nevezni, de nem egyszerű megoldani. Az ugyanis a gond, hogy a GDPR elfogadása óta a legfontosabb európai ország, Írország, adatvédelmi biztosa egyetlen aggályos ügyet nem talált. Írország azért lényeges állam, mert a Facebook és a Google európai leányvállalatai is itt tartják székhelyüket. Az írek pedig örülnek annak, hogy a cégek ott alkalmaznak embereket, ott adóznak, amennyit egyáltalán hajlandók, és ezért sok mindent elnéznek a tech óriásoknak.
A Politico szerint azonban a többi európai ország adatvédelmi hatósága kezdi szóvá tenni, hogy az írek sem a Facebook által újra bevezetett arcfelismerési funkciót, sem a platformon belüli adatmegosztást, sem pedig a Google platform számtalan alkalmazása közti adatgyűjtési is megosztási ügyeket nem találták aggályosnak. Marie-Laure Denis, Franciaország legfőbb adatvédelmi tisztviselője már januárban arról beszélt, hogy vigyázni kell arra, nehogy az EU-s országok szépségversenyévé fajuljon a GDPR implementációja, amelyben az az ország válik a legvonzóbb célponttá, amelyik a legtöbbet enged az amerikai techcégeknek.
Az írek ráadásul nem most kezdték, már korábban, a Cambridge Analytica botrány előtt is érte kritika az ország adatvédelmi szabályozóját a túlzottan elnéző gyakorlat miatt. A Facebook le is bukott, amikor a 2014-ben felvásárolt WhatsApp és a közösségi háló közti adatmegosztásról azt állította, hogy nincs ilyen. Erről kiderült, hogy hazugság, ám a GDPR életbe lépésével a német parlament vonatkozó tiltása betarthatatlanná vált, mert Írországnak kellene eljárnia az ügyben. A Facebook ezen annyira felbátorodott, hogy a tavaly májusban az EU-ban betiltott arcfelismerő funkcióját is újraindította.
A két technológiai óriáscég rekordméretű bírságokkal is szembesülhetne. A Google be is gyűjtött pár tekintélyes sárgacsekket Franciaországban. A cégekkel szembeni eljárást viszont gyengíti az ír szabályozó totojázása.
Szólj hozzá