Szingapúrban állami pénzből nő a fintech szektor, a három kínai internetes óriáscég viszont iszonyatos sebességgel fejleszt.

Hongkongon az utcai árusnál is lehet mobillal fizetni
Hongkongon az utcai árusnál is lehet mobillal fizetni

Kevésbé ismert tény, hogy az Epam szoftverfejlesztő és informatikai tanácsadó cég rendelkezik hongkongi irodával is. Illetve, hogy abban a budapesti irodából indult magyar szakemberek is dolgoznak. Ha pedig ilyen lehetőség van, megkérdeztük, mit kell látni a kínai piacból a hatalmasra nőtt Ant Financialen túl.

A cégek egy részét azért nem tudjuk Európából nézve megítélni, mert esetenként még terjeszkedési tervekkel sem rendelkeznek. “Akkora a Kínai piac, hogy nem érdekli a cégeket a terjeszkedés. Az Ali Group most például a régióban a felhőszolgáltatását reklámozza. Buszokon és plakátokon is lehet látni, még Kína szárazföldi területein kívül is. De őszintén szólva hülye lenne bármi nem kínai cég náluk tartani az információkat” – mondta Fejes Balázs, az Epam hongkongi irodájának vezető technológusa.

Azonban nem csak az Ant Financial és az Alibaba csoport létezik Kínában, bár nyugat felé ők a legjobban láthatók. Illetve az e-kereskedelmi szektort uralják a Taobaóval, az eBay kínai megfelelőjével. Banki licenccel azonban rendelkezik a Tencent is, sőt a kínai Googleként emlegetett Baidu is, ami egy keresővel indult, ma azonban már a térképtől az étteremajánlóig, a portáltól a mobilos appig mindennel rendelkezik.

Csetprogramból is lehet fintech fejlesztés

A harmadik induló, a Tencent csodafegyvere a WeChat app, ami a csevegésen túl fizetésre is használható. És hogy ki használja? “Maszek taxis, utcai cigiárus, mindenki. Ott a félbehajtott A4-es lapon a QR-kód, leolvasod, fizetsz, megmutatod a képernyőt két másodpercre, bólint és lezajlott a fizetés. Még a piacon is működik” – mondta Fejes. (A cég WeChatről és kínai mobilos piacról készített tanulmányát itt lehet letölteni.)

A szakember szerint az sem tűnik kérdésnek, hol történik piaci innováció. “Úgy érzem Hongkong egyelőre szájal és kivár, Szingapúr törtet, de rengeteg állami pénzzel tartja el a fintech ökoszisztémát. A valós, hasznos innováció a Baidu-Alibaba-Tencent háromszögben történik” – mondta Fejes. Az pedig segíti ezeket a cégeket, hogy kínában nagyot robbant az okostelefónia. Pár éve még az felső kategóriás Samsung és az iPhone volt csak igazán menő, de az új kínai mobilmárkáknak is vannak már prémium boltjaik a helyi plázákban.

És mi vár a bitjüanra?

A kínai állam több eszközzel próbálta letörni az országban a korrupciót. Fejes szerint azonban ezek az akciók nem fogják vissza a fintech fejlesztéseket. A pénzküldési szolgáltatásokban mozgó tételek aprók, azzal pedig mindenki tisztában van, hogy erre rálát az állam. A személyhez kötött megoldások egy részét bezárták – például már nem utaztatnak a szomszédos Makaóba döntéshozókat szerencsejátékozni – de bőven van még lehetőség a kínai feketegazdaságban.

“Minden nagyvárosban olimpia-szintű fejlesztési projektek futnak, a helyi potentátok tökéletesen kitalálták a módszereket. A kifelé kommunikált korrupcióellenes intézkedések nem a feketegazdaság letöréséről szólnak, hanem a pártvonalból kihúzó emberek megregulázására és a lakosság megnyugtatására szolgálnak” – válaszolta kérdésünkre Fejes. Aki pár hete drukkolt a bitjüannak és a kifehéredő gazdaságnak, annak nem jó hír ez. Viszont az biztosnak tűnik, hogy befektetéseket kezelő fintechnek, pénzügyi tanácsadónak nagy üzleteket rejt a helyzet.


Ha tetszett a cikk:

és kövess minket a Facebookon!



Szólj hozzá 1 hozzászólás

  1. #178. QR kódos koldusok adás – Meti Heteor 2017.06.05

    […] Kínában nagyon megy a mobilfizetés. Nem a rádiós, hanem a legegyszerűbb csak kamerát és kijelzőt igénylő. Még a sarki cigiárus is elfogadja. […]

Vélemény, hozzászólás?