„Hongkong egyelőre szájal és kivár” – Fejes Balázs a kínai fintechről

Gyakran az Egyesült Államokra és az (egyelőre még) Egyesült Királyságra fókuszálunk, amikor a fintech fejlesztésekről beszélünk. Az elfogultság valahol érthető: a leghíresebb startupok Amerikából indultak, az európai pénzügyi piac szereplőit mindenki ismeri fejből. Nyugat helyett most keletre fordítjuk a tekintetünket.

Kevésbé ismert tény, hogy az Epam szoftverfejlesztő és informatikai tanácsadó cég rendelkezik hongkongi irodával is. Illetve, hogy abban a budapesti irodából indult magyar szakemberek is dolgoznak. Ha pedig ilyen lehetőség van, megkérdeztük, mit kell látni a kínai piacból a hatalmasra nőtt Ant Financialen túl.

A cégek egy részét azért nem tudjuk Európából nézve megítélni, mert esetenként még terjeszkedési tervekkel sem rendelkeznek. „Akkora a Kínai piac, hogy nem érdekli a cégeket a terjeszkedés. Az Ali Group most például a régióban a felhőszolgáltatását reklámozza. Buszokon és plakátokon is lehet látni, még Kína szárazföldi területein kívül is. De őszintén szólva hülye lenne bármi nem kínai cég náluk tartani az információkat” – mondta Fejes Balázs, az Epam hongkongi irodájának vezető technológusa.

Azonban nem csak az Ant Financial és az Alibaba csoport létezik Kínában, bár nyugat felé ők a legjobban láthatók. Illetve az e-kereskedelmi szektort uralják a Taobaóval, az eBay kínai megfelelőjével. Banki licenccel azonban rendelkezik a Tencent is, sőt a kínai Googleként emlegetett Baidu is, ami egy keresővel indult, ma azonban már a térképtől az étteremajánlóig, a portáltól a mobilos appig mindennel rendelkezik.

Csetprogramból is lehet fintech fejlesztés

A harmadik induló, a Tencent csodafegyvere a WeChat app, ami a csevegésen túl fizetésre is használható. És hogy ki használja? „Maszek taxis, utcai cigiárus, mindenki. Ott a félbehajtott A4-es lapon a QR-kód, leolvasod, fizetsz, megmutatod a képernyőt két másodpercre, bólint és lezajlott a fizetés. Még a piacon is működik” – mondta Fejes. (A cég WeChatről és kínai mobilos piacról készített tanulmányát itt lehet letölteni.)

A szakember szerint az sem tűnik kérdésnek, hol történik piaci innováció. „Úgy érzem Hongkong egyelőre szájal és kivár, Szingapúr törtet, de rengeteg állami pénzzel tartja el a fintech ökoszisztémát. A valós, hasznos innováció a Baidu-Alibaba-Tencent háromszögben történik” – mondta Fejes. Az pedig segíti ezeket a cégeket, hogy kínában nagyot robbant az okostelefónia. Pár éve még az felső kategóriás Samsung és az iPhone volt csak igazán menő, de az új kínai mobilmárkáknak is vannak már prémium boltjaik a helyi plázákban.

És mi vár a bitjüanra?

A kínai állam több eszközzel próbálta letörni az országban a korrupciót. Fejes szerint azonban ezek az akciók nem fogják vissza a fintech fejlesztéseket. A pénzküldési szolgáltatásokban mozgó tételek aprók, azzal pedig mindenki tisztában van, hogy erre rálát az állam. A személyhez kötött megoldások egy részét bezárták – például már nem utaztatnak a szomszédos Makaóba döntéshozókat szerencsejátékozni – de bőven van még lehetőség a kínai feketegazdaságban.

„Minden nagyvárosban olimpia-szintű fejlesztési projektek futnak, a helyi potentátok tökéletesen kitalálták a módszereket. A kifelé kommunikált korrupcióellenes intézkedések nem a feketegazdaság letöréséről szólnak, hanem a pártvonalból kihúzó emberek megregulázására és a lakosság megnyugtatására szolgálnak” – válaszolta kérdésünkre Fejes. Aki pár hete drukkolt a bitjüannak és a kifehéredő gazdaságnak, annak nem jó hír ez. Viszont az biztosnak tűnik, hogy befektetéseket kezelő fintechnek, pénzügyi tanácsadónak nagy üzleteket rejt a helyzet.