Nem segíti a befektetőket, ha a nagy felsüléseket egyedi esetnek tekintik, a sikereket pedig a rendszer üzemszerű működésének – írja a neves pénzügyi lap.

Kép: 123rf

Fontos és érdekes cikket közölt a Financial Times, aminek közvetlen fintech vonatkozása ugyan nincs, mégis érdemes elolvasni. Elaine Moore arra hívja fel a figyelmet, hogy a Szilícium-völgy nem tanult a Theranos-ügyből.

A sztorit mostanra mindenki ismeri: Elizabeth Holmes karizmatikus startupper összekalapozott egy talicskányi pénzt, telepakolta a startupjának igazgatótanácsát jól csengő nevű, a startup tevékenységéhez nem értő figurákkal és ígért egy nagyot. Aztán amikor az ígéret nem akart összejönni, akkor csalt. Amikor pedig a csalással megbukott, akkor elítélték. A korai befektetőket, például a neves Draper Fisher Jurvetson kockázati tőketársaságot viszont nem kérdezték meg, hogy miért vett részt a cég felépítésében.

Moore cikke szerint a Theranos-történetben nem egy rendszerszintű hiba különösen nagy megnyilvánulását látja a Szilícium-völgy, hanem egy egyszeri problémát. Ugyanúgy, ahogy a hatalmasra pumpált majd látványosan leeresztő WeWork nevű ingatlanos startup sem hibajelenség volt, csak egy csődbe menő startup szerintük.

A cikk szerint azért lenn célszerű más lencsén át nézni a történéseket, mert úgy a startupok alposabb vizsgálatával orvosolható lehetne a probléma. Akár az előtt is feltűnhetnének a hamis sztorik, hogy a Wall Street Journal és a New York Times hízelgő profilokat írna az alapítóról és a stílus rovat pedig hosszasan elemezné a ruháit.

Ráadásul meg lehet és kell is piszkálni a női vezetők által alapított csodálatos cégek mítoszát is. „Attól, hogy valaki fiatal és nő, nem feltétlenül lesz a cégnél egészségesebb a kultúra” – írja a cikk, majd sorolja az alkalmazottaik által beperelt cégeket.


Ha tetszett a cikk:

és kövess minket a Facebookon!



Szólj hozzá

Vélemény, hozzászólás?