A blockchain több, mint a bitcoin

Nem több pénz kell a blockchain elterjedéséhez, hanem olyan kutatók, akinek a háta mögött nem áll egy türelmetlen menedzser. Az internet egyik nagy öregje szerint a blockchainre nagy jövő vár.
Van, hogy a jól hangzó mondatok kis utánagondolás után már nem is hangzanak jól. A Harvard Business Review legutóbbi blockchaines cikkének címe ebbe a kategóriába tartozik. A cikk azt ígéri, hogy a blockchain azt fogja tenni a bankokkal és a jogi cégekkel, amit az internet tett a sajtóval. Tekintve, hogy még a viszonylat jó helyzetben lévő amerikai sajtó is álhírekkel és finanszírozási problémákkal küzd, miután a reklámok megjelenítésén alapuló üzleti modell összedőlni látszik.

A cikket nem lehet csak úgy elhessegetni, hogy hülyeség az egész. A szerzői között megtalálható Joi Ito, aki amellet, hogy internetes veterán, bent ül a Sony igazgatótanácsában, és az MIT Media Labját vezeti. Robleh Ali, korábban a Bank of England digitális fizetőeszközökért felelős részlegét vezette, Neha Narula pedig a digitális fizetőeszközök kutatója. Egyikük sem pár napja, egy fényes papírra nyomott magazin rövid cikkében találkozott először a bitcoinnal.

De mire is kell felkészülniük a bankoknak? Itóék szerint ott tartunk, ahol az internet 1990-körül tartott. Nicholas Negroponte, a Media Lap és az egydolláros PC mozgalom alapítója akkortájt megmondta, hogy a jövőben mindenki a netről fogja olvasni a híreket, nem fizetnek elő újságra. A jóslatát természetesen körberöhögték, mert az internet biztosította felhasználói élmény vacak volt, a hálózati hozzáférés pedig drága.

Az internet nem csak egy jobb nyomdagép

A cikk szerint a hasonlóság abban mutatkozik be, hogy a blockchain és a bitcoin is az alapvető technológiák fejlesztéséről szól. Az internet sem csak egy jobb nyomdagép volt, a blockchain sem csak egy jobb banki szoftver. Az új szoftver decentralizáltnak van tervezve, nincs szüksége csomópontokra. Rétegei lehetnek, amelyekre más-más protokollt lehet ráültetni, amelyre aztán cégek és magánszemélyek szolgáltatásokat építhetnek. Ma még az sem világos, hogy melyik blockchain lesz a győztes, több is működik egymás mellett. De a szabványosodással ez a probléma megoldódik. Könnyen lehet, hogy a jövőben már lehet úgy beszélni a blockchainről, ahogy most az internetről beszélünk: egy darab, jól meghatározott hálózatról.

Az internet standardizációja évtizedeken keresztül történt, és ezalatt olyan cégek nőttek nagyra, mint a hálózati eszközöket gyártó 3com vagy a rendszer alapvető működéséhez szükséges routereket gyártó Cisco. A HTTP protokoll csak 1989 óta létezik, a web forradalma ezzel indult el.

Évtizedek alatt fejlődött ki az internet

A cikk szerint az a lényegi különbség, hogy az internet a korai időkben nem kereskedelmi megfontolással működött, emiatt miatt a szabad tudásmegosztás kultúrája kialakulhatott. Az internetnek már a web előtt volt egy technológiája, ami miatt elterjedt, ez az email volt. A blockchaint egyelőre a bitcoin digitális valuta miatt használják, de a szolgáltatások köre tágulni fog. Okos szerződésekkel, új fajta tranzakciókkal végül átterjedhet a pénzügyi és jogi területeken túlra is a blockchain.

A blockchain abban ígéretes, hogy egyszerre tranzakciós megoldás és szabályozási környezet is. A blockchain nem fogad el tranzakciókat, amíg azok meg nem felelnek a rendszer működési szabályainak. Ezzel nem csak a bankok és egyéb pénzügyi intézmények, de a szabályozó szerepét is ellátja. Ha egy tranzakció nem felel meg, a rendszer nem dolgozza fel, pénz nem cserél gazdát. Még a pénzteremtés is a bitcoin blockchain alapszoftverébe van írva.

Türelemre van szükség és kutatókra

A bitcoin rendszer szabályait nem mindenki tartja jónak. A közgazdászok például azzal nem szoktak egyetérteni, hogy 21 millió bitcoin legyártása után a bányászat megáll, nem keletkezik új pénz. Viszont a rendszer működését senki nem tagadja: vannak bányászok, tárcaüzemeltető cégek, felhasználók, tranzakciók.

Itóék szerint a fintech forradalom pont nem tesz jót a blockchainnek. Több olyan fejlesztés van, ami gyakorlatilag csak egy adatbázis, de rávasalták a blockchain címkét, hogy menőbbnek tűnjön. A kockázati tőkebefektetők is vadabb rizikót vállalnak ezen a területen. Olyan kutatóhely – és itt a szerzők hazabeszélnek – mint a Media Lab viszont kevés van, ahol nem az exitet, a megtérülést szem előtt tartva lehet fejleszteni a blockchaines szoftvereket. Pedig erre szükség van az átláthatóbb, kevesebb költséggel működő pénzügyi rendszer létrehozásához.

A cikk végül egyszerre szerelmeslevél egy új technológiához és az egyetemi kutatásokhoz. Érdemes eredetiben is elolvasni.